Egy éve tart a kelet-ukrajnai konfliktus

2015. április 8., szerda, Világfigyelő

A Donyec-medencében kirobbant szakadár felkelés kizárólag annak köszönhette sikerét, hogy Oroszország támogatta, és az orosz titkosszolgálatok aktívan részt vettek benne – vélekedett Volodimir Feszenko ismert ukrán politológus, a Penta politikai kutatóközpont vezetője hétfőn, a kelet-ukrajnai konfliktus kitörésének első évfordulóján az MTI kijevi tudósítójának adott nyilatkozatában.

2014. április 6-án oroszbarát tüntetők megrohamozták és elfoglalták Donyeckben a megyei közigazgatási hivatal, Luhanszkban pedig az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) helyi épületét. Ezzel vette kezdetét az a folyamat, amely mára két kelet-ukrajnai megyét érintő fegyveres konfliktussá nőtt.
Az egy évvel ezelőtt Donyeckben történtekről készített és a Youtube videomegosztó portálon közzétett felvételeken látható, amint többtucatnyi – sportruházatot viselő – férfi rátámad az épületet védő rohamrendőrökre. Egyesével rángatják ki őket a sorfalból, pajzsaikat elveszik. A rohamrendőrök tehetetlenül állnak, nem kapnak parancsot felettesüktől az oszlatásra. Majd több sikertelen próbálkozás után végül a támadók egy csoportja áttör a rendőrsorfalon, és behatol a megyeháza épületébe. A rendőrök ezután utat nyitnak a többi tüntetőnek is, és egy-kétszázan benyomulnak a hivatalba, a tízezresre becsült tömeg a hangadók biztatása ellenére azonban inkább kívül marad.
A Donyeckben és Luhanszkban hivatali épületeket megszálló szakadárok a botokat hamarosan Kalasnyikov gépkarabélyokra cserélik. Az első lőfegyverekre az elfoglalt SZBU-hivatalokban tesznek szert, de néhány napon belül AK–100-as típusú, kizárólag Oroszországban rendszeresített gépkarabélyok is feltűnnek a már nem kapucnis melegítőt, hanem símaszkot, katonai ruhát és cipőt viselő épületfoglalók kezében.
„A legelején orosz állampolgárok irányították a donyecki szakadárok önkényesen kikiáltott népköztársaságát” – hangoztatta Feszenko. „Miniszterelnökük” a Moszkva PR-emberének nevezett Alekszandr Borodaj lett, aki már a Krím félsziget Oroszországhoz csatolása felett is bábáskodott. Saját bevallása szerint szoros kapcsolatban áll Vlagyimir Pu­tyin orosz elnök tanácsadójával, Vlagyisz­lav Szurkovval, akit Kijevben azzal gyanúsítanak, hogy megszervezte azt az orvlövészcsapatot, amely tüzet nyitott tavaly februárban a kijevi Majdanon hatalomváltást és európai integrációt követelő tüntetőkre.
Az ukrán titkosszolgálat nyilvánosságra hozta a bajtársai körében Sztrelok néven szólított Ihor Sztrelkovnak, a szakadárok „főparancsnokának”, későbbi „védelmi miniszterének” aktáját. Eszerint valódi családneve Girkin, az orosz katonai hírszerzés ezredese. Igor Bezler (Besz), a szakadárok egy másik parancsnoka az SZBU tudomása szerint szintén az orosz titkosszolgálat embere.  A politológus felhívta a figyelmet, hogy a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárok már márciusban tettek kísérleteket a hatalom megszerzésére. „Akkor viszont még Oroszország nem tudott segíteni nekik, mert erejét a Krím megszállására kellett összpontosítania” – fejtette ki.
Eredetileg a szakadár törekvéseket Harkiv és Odessza megyére is ki akarták terjeszteni – emlékeztetett a szakértő. Azonban csupán Donyeck és Luhanszk megyében sikerült eredményt elérni, ami részben az ott működő orosz titkosszolgálati embereknek, valamint annak köszönhető, hogy az ott élők körében erősebbek voltak a szeparatista érzelmek és az új kijevi vezetéssel szembeni bizalmatlanság, mint a másik két említett megyében. Feszenko szavai szerint akkoriban a lakosság körülbelül egyharmada támogatta a Donyec-medence elszakadását Ukrajnától, és a helyi rendőrség jelentős része is átállt a szakadárok oldalára. „Oroszország beavatkozása azonban sorsdöntő volt. Enélkül ugyanaz történt volna, mint 2005-ben, a »narancsos forradalom« után, amikor a kelet-ukrajnai oligarchák kiegyeztek Kijevvel, és elhaltak az elszakadási törekvések” – hangsúlyozta az elemző. Feszenko szerint a Donyec-medencében az elszakadáspártiak abban bíztak, hogy Oroszország ugyanúgy magához csatolja a területet, mint a Krím félszigetet. Moszkva azonban értésére adta a kelet-ukrajnai szakadároknak, hogy erre nem fog sor kerülni.
A politológus elmondta: a szociológiai intézetek által az utóbbi időszakban elvégzett telefonos közvélemény-kutatások eredményei azt mutatják, hogy a Donyec-medence lakosainak döntő többsége elsősorban békét akar, és nem is érdekli, milyen vezetés alatt. A lakosság erősen megosztott viszont a térség hovatartozásának kérdésében. Mintegy 40 százalékuk amellett van, hogy a terület maradjon Ukrajnán belül, megnövelt önigazgatási jogokkal. Nyolc százalékuk vélekedik úgy, hogy a jelenlegi önkormányzati jogok elegendőek, és a területnek továbbra is Ukrajnához kell tartoznia. A régió függetlenné válását jelenleg a lakosság egynegyede támogatja, Oroszországhoz csatlakozását pedig már csak 15 százalékuk, tehát kevesebb mint a fele azoknak, akik ezt egy évvel ezelőtt akarták. „Ez a visszaesés azért történt, mert a lakosság is megértette már, hogy Oroszország sem akarja magához csatolni a Donyec-medencét” – fűzte hozzá a szakértő.

Élesedik a helyzet Kelet-Ukrajnában a frontvonal mentén, Kijev szerint az oroszbarát szakadárok egyre gyakrabban vetnek be olyan nagy kaliberű tüzérségi fegyvereket, amelyeket a minszki megállapodás értelmében ki kellett volna vonniuk az ütközőzónából. Andrij Liszenko, a Kijev által terrorellenesnek nevezett kelet-ukrajnai hadművelet katonai szóvivője tegnap arról számolt be, hogy előző nap öt alkalommal lőtték a szakadárok az ukrán állásokat 122 milliméteres aknavetőkkel, több alkalommal egyéb tüzérségi fegyverekkel, továbbá harckocsikkal, amelyeket a fehérorosz fővárosban létrejött megállapodás szerint lőtávolságon kívül kellett volna már vonniuk a frontvonaltól. Ezenkívül a frontvonal egészén folyamatosak a provokációk, vagyis a kézi és egyéb, kisebb kaliberű, a minszki megállapodás hatálya alá nem eső fegyverekkel elkövetett támadások az ukrán fegyveres erők ellen. Felhívta a figyelmet arra, hogy a szakadárok folytatják az utak aláaknázását, és állítása szerint robbanószerkezeteket rejtenek el olyan helyeken, ahol nagyobb tömegben tartózkodnak emberek.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 514
szavazógép
2015-04-08: Világfigyelő - :

Versmaraton a költészet napján

Hatvankilenc költő olvassa fel verseit a költészet napja alkalmából rendezett Versmaratonon pénteken a Thália Színházban.
2015-04-08: Közélet - :

Júniustól olcsóbb lesz az élelmiszer

Júniustól kilenc százalékra csökkentik minden élelmiszer és alkoholmentes ital áfáját – jelentette be tegnap a kormány ülésén Victor Ponta miniszterelnök. Az általános forgalmi adó (áfa) jelenleg 24 százalékos, az új adótörvénykönyv ennek szintjét jövő évtől kezdődően 20 százalékra csökkentené. Korábban a kenyér és bizonyos turisztikai szolgáltatások esetében vezettek be kilencszázalékos csökkentett áfát. A kormányfő közölte: a kabinet most sürgősségi rendelettel hozza előre a 2016. január 1-jétől tervezett adócsökkentő intézkedések egyikét, amelyeket a parlamenti elfogadásra váró új adótörvénykönyv irányoz elő. Az eredeti tervekkel szemben nemcsak az alapélelmiszerek, hanem minden élelmiszer áfája csökken, valamint az értékesítésükkel kapcsolatos közétkeztetési szolgáltatásoké is – hangsúlyozta a miniszterelnök.