A Feketeügy partján elterülő Hatolyka a Büdöshegy–Kovászna törésvonalon fekszik. Ezzel magyarázható, hogy altalaja szénsavas ásványvizekben gazdag. Így a falunak korszerű helyi érdekű gyógyfürdője és mofettája is van, amelyeket 2011-ben a helyi és a megyei önkormányzat anyagi alapjaiból építettek. Kádas meleg fürdő, mofetta, szauna, erőterem áll a gyógyulni vágyók rendelkezésére.
Az ásványvizes fürdőt mofettás és gyógyszeres kisegítő kezeléssel együtt a mozgásszervi megbetegedések, periferikus érbántalmak, magas vérnyomás és szívkoszorúér-elmeszesedés tüneti kezelésére használja a környék. Hatolyka turisztikai érdekessége fából készült haranglábja 1668-ban épült, megyénk legrégibb ilyen jellegű emléke. A helybeli XV. századi gótikus templomot a barokk korban átalakították, az épület és előtere történelmi emlékhely. Mattis-Teutsch János neves képzőművész (1884–1960) családja hatolykai származású volt.
A szomszédos Székelypetőfalva határában bronzkori telep található. Itt tárta fel egykori megyei múzeumunk a híres kora középkori magyar polgári temetőt, amely ittlétünk beszédes bizonyítéka. Petőfalva is szénsavas borvizéről híres. Fortyogóját régebben strandként használta a falu. 2008-ban a Albert Zoltán geográfus, turisztikai szakember és Papucs András geológus a megyei tanács által kezdeményezett, népi fürdőket felújító mozgalom keretében részben pályázati pénzből, részben közmunkával felújíttatták. Megújult a borvizes medence, s melléje fatüzeléses szauna került. A falu altalaja mofettagáz-tartalékokat őriz, ami bármikor megalapozhatja egy helyi érdekű, nagyobb népi gázfürdő létesítését.
A mezőföldi Székelytamásfalva határából római kori bronz pénzlelet került a Székely Nemzeti Múzeumba. Közelében volt a tatárok által elpusztított falu, Domokosfalva. A faluban érdeklődésre tarthat számot a restaurált, empire stílusú Thúry-kastély (most művelődési ház) és a település hősi emlékművei. Altalajának mélyebb régióiban szénsavas ásványvíztelep van, amelyet sok évtizeddel ezelőtt feltártak.
Imecsfalván a főút mellett ma is áll a Cserey-udvarház, amelyben Cserey Jánosné Zathureczky Emília, a Székely Nemzeti Múzeum alapgyűjteményének megalapítója élt. Az épületet emléktáblával jelölte meg a hálás utókor, udvarának öreg hársai védettek. A faluban született Mágori-Varga Béla festő. A Haraly felőli rétben gazdag gyógyiszaptelepek vannak.
Haraly római katolikus temploma középkori emlékeket őriz, titulusa Nepomuki Szent János. Különálló harangtornya 1617-ben öntött, kincs értékű harangot őriz. A faluban még művelik a kádárságot.
Zabola turisztikai érdekességei között említjük a legendás Tatárdombot (Tatárhalom) mint eróziós tanúhegyet és régészeti rezervációt (bronzkor, kora feudális polgári magyar temető), a református műemlék templomot gótikus elemeivel és reneszánsz kazettás mennyezetével (1772), a megújuló Mikes-kastélyt, amely visszakerült a család tulajdonába. Kertjében arborétum van. Zabolán született gróf Mikó Imre (1805–1876), és itt gyermekeskedett az író Mikes Kelemen. Az elpusztult Basa-kúriában többször fordult meg az emlékiratíró Bethlen Miklós és Erdély fejedelme, Bethlen Gábor. A néprajzkedvelők Mekkája a helybeli Csángó múzeum. Zabola altalaja szénsavas ásványvizet rejteget.
A térképvázlaton számmal jelölt helynevek: 1. Kisrét, 2, Rákos, 3. Vízremenő, 4. Csipkés (itt iskolástábor), 5. Tatárhalom, 6. Barátok hegye.
A Háromszék lapárusító bódéiban és a szerkesztőségben már kaphatóak a Háromszéki kalauz fóliázott térképkockái, Kisgyörgy Zoltán 1984–85-ben a Megyei Tükör oldalain megjelent, 60 kockából álló, Hegyen-völgyön kalauz című megyetérkép-sorozatának első darabjai. A frissített, fóliázott térképvázlatokat hetente adjuk ki, de később is igényelhetőek, illetve megrendelhetőek a korábbi lapok. A fóliázott térképkockákat a 0267 351 504-es telefonon, a hpress@3szek.ro e-mail címen, illetve a lapárudákban lehet megrendelni.
