Lavrov a szinte egész nap tartó tárgyalások befejeztével kijelentette: a középpontban a két állam kapcsolatainak szinte minden területét felölelő kétoldalú párbeszéd stratégiájának kialakítása állt. Az orosz külügyminiszter elmondta: az Egyesült Államok megerősítette a rakétapajzs elemeinek kelet-európai telepítésére vonatkozó szándékát, ugyanakkor Condoleezza Rice külügy- és Robert Gates védelmi miniszter meglehetősen fontos és hasznos javaslatokat terjesztett elő az orosz aggodalmak enyhítésére, s az orosz fél kész a további tárgyalásokra. ,,Most is úgy véljük, hogy aggályaink enyhítésére a legjobb megoldás az lenne, ha nem telepítenék a rakétákat és a radarállomást Kelet-Európába, de ha már az Egyesült Államok megvalósítja tervét, akkor azok a javaslatok, amelyeket reményeink szerint még kedden írásban is megkapunk, meglehetősen fontosnak és hasznosnak tűnnek aggályaink csökkentése szempontjából" — mondta Lavrov. Hangsúlyozta: számos stratégiai kérdésben továbbra is megmaradtak a nézeteltérések, így a rakétapajzstervek mellett a hadászati támadó fegyverek csökkentéséről szóló Start-I.-szerződés ügyében. Robert Gates amerikai védelmi miniszter azt hangsúlyozta, hogy az amerikai fél a rakétapajzs-telepítés kérdésében bizalomnövelő javaslatokat tett, amelyek az orosz felet megnyugtathatják: a Lengyelországba telepítendő rakétaelhárító rakéták és a Csehországban építendő radarállomás nem jelent fenyegetést Oroszország számára. Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter az úgynevezett stratégiai dokumentum kidolgozására helyezte a fő hangsúlyt. Azt mondta, sok részletet már tisztáztak, de azon kérdések között, amelyekkel kapcsolatban még további munka szükséges, megemlítette a stratégiai kapcsolatokat, a fegyverzetek csökkentésért, s azt, hogy mit kell tenni néhány, a fegyverzetek csökkentéséről szóló szerződés érvényének lejárta nyomán. A 2+2 formátumú, a mindkét oldalról két-két miniszter, nevezetesen a külügyi és a védelmi tárca képviselőinek részvételével folyó tárgyalások első fordulóját ősszel tartották Moszkvában, s ezúttal az amerikai fél kérésére találkoztak újra az orosz fővárosban. Megfigyelők szerint egyebek között azért, hogy az amerikai csúcspolitikusok megismerkedjenek Dmitrij Medvegyev megválasztott elnökkel. Az amerikai fél nyilván igyekezett javaslatait az április elején Bukarestben tartandó NATO-csúcs előtt előterjeszteni.

Összecsapásokkal riogat egy szerb képviselő

Magyar—szerb incidensek lehetőségét vetette fel egy vajdasági radikális szerb képviselő arra az esetre, ha Magyarország elismeri Koszovó függetlenségét, s ez ellen élesen felemelte szavát a tartományi parlament magyar képviselőcsoportja. Milorad Mircic, a Szerb Radikális Párt tartományi parlamenti képviselőcsoportjának elnöke közölte, hogy amennyiben Budapest elismeri Koszovó függetlenségét, incidensek robbanhatnak ki a magyarok lakta vajdasági településeken. Mindezt megbízható, ,,belbiztonsági és titkosszolgálati" információkra hivatkozva jelentette ki, már előre a pontosabban meg nem határozott ,,hatalmat" téve felelőssé érte. Egeresi Sándor, a vajdasági parlament alelnöke, a VMSZ képviselőcsoportjának tagja ezek után az újvidéki törvényhozás tegnapi ülésén napirend előtti felszólalásban követelte, hogy a ház biztonsági bizottsága sürgősen üljön össze, s fogadjon el állásfoglalást a nyilatkozattal kapcsolatban. Ugyanezt kezdeményezte országos szinten is, hasonló állásfoglalást kérve a szerbiai parlament illetékes bizottságától.

Magyarország ma elismerheti Koszovót

A magyar kormány mai ülésén dönthet arról, hogy Magyarország elismeri Koszovót független államként — értesült tegnap az MTI. Magyarország mellett várhatóan Horvátország és Bulgária is ma ismeri el Koszovót, amely február 17-én kiáltotta ki függetlenségét. Budai Bernadett kormányszóvivő az MTI-nek tegnap azt mondta, a kabinet Koszovó függetlenségének elismerésénél figyelembe vette március 15-ét. A hivatalos magyar álláspont szerint Magyarország azért sem ismerte korábban el Koszovót, nehogy atrocitások érjék a nemzeti ünnepen a határon túli magyarokat.