Az igazgató elmondta, Romániának nagy a hátránya a környezetvédelmi előírások teljesítésében, többek között a szelektív hulladékgyűjtés alacsony aránya miatt is, ezen a helyzeten kellene javítania a köztisztasági törvénynek. Sokan nem kötnek szerződést, ennek ellenére a Tega köteles elszállítani mindenki szemetét. A vállalat és a polgármesteri hivatalok együtt azonosíthatják a nem szerződő személyeket, a törvény szerint az önkormányzatoknak kell kifizetniük utánuk a díjat – magyarázta az igazgató.
Sok önkormányzatnak valóban nincs pénze erre, de lenne lehetőségük különleges tisztasági illeték bevezetésére, melyet azoknak kellene fizetniük, akik nem szerződnek a szemételhordásra. Ismerete szerint eddig Ozsdolán alkalmaznak ilyen illetéket, idén Illyefalva értesítette a Tegát, hogy a helyi tanács elfogadta az erről szóló határozatot. Ha a tanács nem vezeti be az illetéket, 10–15 ezer lejjel büntethető. Ha ezt nagyobb összegben szabják meg, mint a szemételhordási díj (havonta 5 lej személyenként), lassan mindenki rájön, hogy olcsóbb szerződést kötni – értékelte Tóth.
A Tega egyébként januártól számlázza a polgármesteri hivataloknak a nem szerződő polgároktól elszállított szemét díját. „Dúl az állóharc, 36 községből tíz visszautasította a két hónapra szóló számlát” – ismertette a helyzetet az igazgató. Ráadásul a szerződő személyek sem mindig fizetnek. A számla kiállítása és kézbesítése után, két hónapnyi türelmi idő elteltével, a Tega felbonthatná a szerződéseket, és jogi úton hajthatná be az adósságot. Ebben az esetben viszont a behajtási költség nagyobb lenne a kinnlevőségnél. Ezért addig várnak, míg az adósság eléri a 100–150 lejt, csak ezután perelnek. Így a perköltség is megtérülhet – magyarázta az igazgató. A Tegának amúgy nem érdeke a szerződésbontás.
Pillanatnyilag százezer személy szemetét hordják el a megyében, a listáról hiányzik mintegy ötvenezer lakos. Minél többen kötnek szerződést a vállalattal, annál kedvezőbbek lehetnek az árak – érvelt Tóth-B. Csaba.