Elhunyt Günter Grass

2015. április 14., kedd, Világfigyelő

87 éves korában tegnap elhunyt Günter Grass Nobel-díjas német író, költő, képzőművész. Az észak-németországi Lübeckben érte a halál. Joachim Gauck német államfő szerint Günter Grass a német irodalom kiemelkedő alkotója volt, műveiben több nemzedék nagy reményei és tévedései, félelmei és vágyai mutatkoznak meg.

Günter Grass 1927. október 16-án született Danzigban. Szülővárosa gyermekkorának és legfontosabb műveinek színtere, ahol apjának kis fűszerüzlete volt. Anyja a kis létszámú szláv kasub népcsoportból származott.
1944 őszén, 17 évesen besorozták a Waffen SS egyik páncélos hadosztályába, a háború végén amerikai hadifogságba esett, ahonnan 1946 elején szabadult. Ezt követően volt földmunkás, káliumbányász, 1948-tól tanult rajzot és szobrászatot. Irodalmi pályája az ötvenes években indult. Csatlakozott a német irodalom megújítására alakult Gruppe 47 csoporthoz, amelynek Heinrich Böll is tagja volt. 1956 és 1960 között Párizsban élt, ott kezdett drámaírásba is, első darabjain erősen érezhető az abszurd színház hatása. 1959-ben jelent meg talán mindmáig legnépszerűbb regénye, A bádogdob, amely meghozta számára a világhírt. A világ szörnyűségei elleni tiltakozásból törpének megmaradó Oscar Matzerath története a 20. század eleji német valóság szatirikus rajza. Fogadtatása vegyes volt, sokan nihilistának, obszcénnek és istenkáromlónak tartották, de Franciaországban elnyerte a legjobb külföldi könyvnek járó díjat. A műből 1979-ben Volker Schlöndorff rendezésében készült film Oscar- és Aranypálma-díjat is kapott. A bádogdob az úgynevezett Danzig-trilógia első darabja, a folytatásokban (Macska és egér, Kutyaévek) a kispolgári fiatalok háború alatti életével, a háborús bűnösök megítélésével foglalkozott.
Az író 1960-ban Nyugat-Berlinben telepedett le. A hetvenes és nyolcvanas években született műveinek fő témája is a kortárs német politika és a közelmúlt története volt. Figyelme a politika felé fordult, Né­metország Szociáldemokrata Pártját (SPD) támogatta, egy ideig a pártvezető, majd szövetségi kancellár Willy Brandt beszédeit írta. 1982-ben párttag lett, de fokozatosan kiábrándult, és 1992-ben kilépett az SPD-ből. 1983-ban a Berlini Művészeti Akadémia elnökévé választották, de 1989-ben otthagyta a testületet, mert tagjai nem vállaltak szolidaritást az iráni iszlám vezetés által fatvával sújtott íróval, Salman Rushdie-val. A nyolcvanas évek végén írott művei kiábrándultságát tükrözték, A patkánynő (1986) című regényében az emberi faj és civilizáció végnapjait ábrázolta. 1993-ban szülővárosa díszpolgárává és a gdanski egyetem díszdoktorává választották.
1995-ben jelent meg heves társadalmi vitát kiváltó Nehéz kérdés című regénye, amely a berlini fal leomlásának következményeivel foglalkozott. Az irodalmi Nobel-díjat 1999-ben kapta meg, mert „fanyar, groteszk történeteivel a történelem elfeledett oldalát mutatja be”. 2002-ben élénk visszhangot váltott ki Ráklépésben című, a második világháború német áldozatairól szóló regénye. Könnyedebb témájú az erotikus verseket és rajzokat tartalmazó Utolsó táncok című kötete és Az árnyék című könyve, amelyben 108 litográfiája is látható.
A Nobel-díjas író megszólalásai, írásai miatt gyakorta került a viták középpontjába. 2006 nyarán a Hagymahántás közben című kötete megjelenése előtt bevallotta, hogy 17 évesen a Waffen SS tagja lett. Több bírálója a Nobel-díj visszaadására kötelezte volna, mások pedig nem értették, hogy a történelmi múlttal való szembenézést és elszámolást sürgető író miért csak ekkor állt elő ezzel az életrajzi adattal. Izrael nemkívánatos személynek nyilvánította, mert Grass azt állította, hogy Izrael egyre nagyobb és ellenőrizetlenül gyarapodó nukleáris fegyverzettel rendelkezik. A vitatható tények és megnyilvánulások ellenére az írót tisztelet és szeretet övezte: 2009-ben Günter Grass Múzeumot alapítottak Gdanskban, azóta minden évben Grassomania Fesztivált rendeznek tiszteletére. A tavalyi ünnepségen saját, A foglyul ejtett hal című szobrát avathatta fel. Egy Grassówka nevű oktatójátékot találtak ki regényhőseiről az író Danzigban játszódó műveinek nyomába eredve. Róla nevezték el az 11496 Grass nevű kisbolygót is.
Az író 2004-ben a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége volt.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 514
szavazógép
2015-04-14: Világfigyelő - :

Elnökjelöltségre pályáznak (Amerikai Egyesült Államok)

Hillary Clinton volt first lady, New York-i szenátor és külügyminiszter vasárnap hivatalosan bejelentette, hogy indulni szándékozik az Egyesült Államok 2016-os elnökválasztásán. Marco Rubio kubai származású floridai szenátor tegnap Miamiban jelentette be, hogy harcba száll a Republikánus Párt jelöltségéért a 2016-os amerikai elnökválasztáson.
2015-04-14: Közélet - Bokor Gábor:

Nem engedjük a szívkórházat

Bukarestben az egészségügyi minisztériumban megkapták a kovásznai Dr. Benedek Géza Szív- és Érrendszeri Rehabilitációs Kórház átnevezése ellen tiltakozók leveleit. Információink szerint a tárcánál a főtitkár úgy értékelte, hogy ezek szalmaláng-szerűek, csak néhány napig tartó ellenkezést jelentenek a kórház orvosi tanácsa – 15 személy, köztük magyarok, románok –, a kórházalapító orvos fia, özvegye, Kovászna polgármestere, a megyei tanács elnöke által elküldött petíciók.