A nyolc alapító által kezdeményezett, az Asimcov vállalkozói szövetség  támogatásával létrejött csoportosulás célja többek között: segíteni és bátorítani a nőket vállalkozások elindításában, erősíteni az együttműködést a meglévő vállalkozások között, bevonni a fiatalokat a gazdasági szférába, kapcsolatépítés vezető tisztségben lévő nőkkel, illetve szakmai és érdekvédelmi szervezetekkel, pályázati programokban való részvétel kormányzati és uniós források bevonásával, szemináriumok, képzések, kiállítások szervezése, az életszínvonal emelését célzó projektek megvalósítása.
Nem előzmény nélküli
A Gábor Gyöngyike, Gáspár Mária Magdolna, Gászpor Éva, Gászpor Gabriella (alelnök), Györfi Judit Aranka (alelnök), Ördög Gizella Éva (elnök), Reinitz Judit Etelka és Vajda Boglárka alapította egyesület nem előzmény nélküli, hiszen négy-öt esztendeje tervezik Háromszéken a vállalkozó nők az ilyenszerű összefogást, a sepsiszentgyörgyi Inkubátor-házban tevékenykedő nőmenedzserek pedig már jó ideje együttműködnek, a szervezet ötlete is tőlük származik. Kezdeményezésük elnyerte a múlt heti találkozó résztvevőinek tetszését, többen kérték is felvételüket az egyesületbe, ami nem csoda, mert az alapítók eredményeit sokan ismerik, tapasztalataikra számítanak. Többek között a Gászpor Éva és Gászpor Gabriella vezette, huszonöt éve piacon lévő Exopalma olyan márkanév a textiliparban és a lakberendezés terén, amit az ország nagy szállodái sem kerülnek meg, ha ízléses és minőségi textíliával kívánják berendezni szobáikat, vendéglőiket.
„Úgy indultunk, hogy Gabival ketten leültünk a varrógép mellé és édesanyám irányításával varrtunk” – idézte a kezdeteket Gászpor Éva. „Felvettünk nyolcvanezer lej hitelt, nem tudtuk, mit jelent vállalkozni, mindent a saját bőrünkön tanultunk meg. Volt huszonöt személyes varrodánk is, de most csak négyen vagyunk. Részt veszünk közbeszerzési pályázatokon, elég sokat megnyerünk, a régi kuncsaftok vissza­térnek és újakat hoznak. Bíznak a minőségben, a megbízhatóságban”. Persze nem volt mindig könnyű, mélypontokon is átment a Gászporék cége, de a két vállalkozó kitartott egymás és az eredeti cél mellett. „Még most sem hiszem, hogy sikerült, de csak kitartással, egymás iránti bizalommal tudtunk együtt maradni és megmaradni a piacon” – mondja Gászpor Gabriella.  „Nincs munkamegosztás, mind a ketten ugyanazt tudjuk, egymást helyettesítjük, ha szükség van rá. Két varrónő dolgozik, mi beszerezzük a nyersanyagot, mintákat keresünk, eladjuk a kész árut, elvégezzük az előkönyvelést, szóval, mindent, amit csak lehet.”
Együtt hatékonyabb
Katona Melinda erdélyi származású gazdasági szakember huszonnégy éves korától dolgozik folyamatosan vezető tisztségben, több országban gyűjtött szakmai tapasztalatot, jelenleg a magyarországi Sikeres Nők Egyesülete elnöke. A Sepsiszentgyörgyön alapított Transylvania Creative Business Menedzser Nők Egyesülete meghívottjaként a múlt heti találkozón többek között arról beszélt, hogy térségünkben igen alacsony a női szerepvállalás társadalmi elfogadottsága, amiben az is szerepet játszik, hogy a nők nem tekintenek magukra valós partnerként a gazdasági életben, nem ülnek szívesen tárgyalóasztalhoz, kevés a nőiszerep-modell, bár lassan pozitív változás észlelhető e téren. Kiemelte, Magyarországon 4 százalék körüli a női vezetők aránya, míg az EU-ban 40 százalék felé halad. Szerinte alacsony a nők önbecsülése, rövid távú életstratégiákban gondolkodnak, és mivel több területen kell helytállniuk, többet is kell teljesíteniük a férfiaknál.
A nők erősségeként sorolta: jobb pénzügyi teljesítményt valósítanak meg, erős az elkötelezettségük, jó a közösség- és kapcsolatépítő készségük, törekszenek az egység megteremtésére, magas az érzelmi intelligenciájuk, az adott probléma megoldása és nem a verseny fontos számukra, jelenlétükkel megteremthető a vezetési szinergia társadalmi, szervezeti és egyéni szinten is. Katona Melinda azzal fejezte be előadását: aki gyorsan akar haladni, az menjen egyedül, aki messze akar jutni, az találjon megbízható partnereket.
A találkozón Bogyó Mirela, a Transilvanian Textil&Fashion klaszter menedzsere a fiatalok segítését hangsúlyozta, kiemelve, bár Háromszéken működnek textilipari szakosztályok, ebben az ágazatban nehéz munkaerőt találni, mert a végzősök nem akarnak gyárakban dolgozni. Szerinte kreativitásra kell ösztönözni őket és bevonni a magánszférába.
A résztvevőket köszöntötte Bagoly Miklós és Vajda Lajos, az Asimcov elnöke, illetve igazgatója, és gratuláltak a frissen alakult egyesületnek, majd Sorina Ponivesc, a Garanti Bank helyi kirendeltségének vezetője ismertette a bank nőknek szánt kedvezményes szolgáltatásait.
Jobbá tenni a vállalkozói gondolkodást
Vajda Lajos mindig a vállalkozó nők kezdeményezése mellé állt, mert szerinte olyan vállalkozói magatartást vihetnek a gazdasági szférába, amire szükség van. Lapunk kérdésére felvázolta, hogy manapság miért van szükség összefogásra, miért fontos, hogy a vállalkozók együtt és ne egymással versenyezve működjenek. „Elindultak ezelőtt húsz-huszonöt évvel, a vállalkozók akkor harminc-harmincöt évesek voltak, többségük közeledik  a nyugdíjkorhatár felé. A családot fenn kell tartani, az alkalmazottakat sem  lehet csak úgy elbocsátani, vinni kell tovább a vállalkozást. Ez negatív jelenség majdnem minden ágazatban. Az történt, hogy eltelt huszonöt év 1989 után, amikor tudás és tapasztalat nélkül, kapcsolatrendszer hiányában fogtunk neki nagyon sokan vállalkozni. Szabad volt a piac, a fogyasztásra mindenki nyitott volt, a hazai társadalom jelenleg is erre van beállítva. Voltak olyan piacrések, ahol  sok kis- és középvállalkozás jelent meg, ezek elsősorban a helyi piacra számítottak, majd Magyarországra és nyugati országokba vitték áruikat, a Nyugat pedig jött Kelet felé. Ahogy a piac feltöltődött, egyre kevesebb árut tudtak a helyi vállalkozók értékesíteni. Mára pedig megjelentek a nagy bevásárlóközpontok minden területen, élelmiszer, ipari cikkek, ruházat, a kisvállalkozó pedig kiszolgáltatottá vált. Pozitívum, hogy ennyi év alatt tapasztalatot gyűjt a vállalkozó, menedzsmentet tanul, megismeri a gazdasági élet buktatóit, de ez nem elegendő, ezért kell csoportosulni különböző szakmai szervezetekbe. Ezek elsősorban érdekképviseletet vállalnak fel, de ez sem elég a fejlődéshez, együtt kell működni a kutatóintézetekkel, egyetemekkel, iskolákkal, a politikummal, az önkormányzatokkal. Tehát, azt a tudást, tapasztalatot, amit a vállalkozók megszereztek, át kell adni a fiataloknak, és hasznosítani kell a társadalom javára. A női vállalkozók egyesületének az lenne a szerepe, hogy jóságot hozzon a társadalomba, segítsen a vállalkozói gondolkodás jobbá tételében, ráhangoljon a társadalmi igényekre. Azt az összetartó szerepet, amit a családban is megvalósítanak, át kellene ültetniük a társadalomba és a gazdasági életbe. A nők könnyebben tudnak kezelni problémás helyzeteket, megoldani konfliktusokat, mint a férfiak, és erre nagy szükség van.”