Fejlesztési stratégia Bölönnek

2015. április 16., csütörtök, Faluvilág

Lassított a vonat az apácai állomáson – így fejezték ki a bölöniek azt, hogy negyedszázad alatt fokozatosan egyre szűkösebbé váltak a falufejlesztést szolgáló anyagi alapok. Két évtizeddel ezelőtt sokkal könnyebben ki tudták harcolni a pénzeket az önkormányzatok, akkor az fékezte a dolgok kimenetelét, ha nem készült el idejében egy-egy pályázat, most kész dokumentációkkal lesni kell az újabb kiírásokat.

  • Utcakép.  Albert Levente felvételei
    Utcakép. Albert Levente felvételei
  • Sikó Imre: Ok kell a derűlátásra!
    Sikó Imre: Ok kell a derűlátásra!

– Elkészült-e az új községfejlesztési stratégia? Hogyan tovább?
– Az erre szolgáló pénzalapok szűkösek voltak, ezért késünk egy keveset, de már kaptunk ajánlatot a csíkszeredai Sapientia Egyetem munkacsoportjától, ők vállalták, hogy elkészítik – tájékoztatott Sikó Imre polgármester. A régit is ez a csoport készítette, felelőtlenség lenne most másra bízni, hiszen ők már rendelkeznek a szükséges alapadatok egy részével. A régi stratégia alapján igyekeztünk az infrastruktúrát kiépíteni, de még mindig nem tartunk a végénél. Az idő haladtával újabb és újabb nehéz­ségekbe ütközünk, s ma is számtalan megoldatlan kérdéssel küszködünk. Az ivóvíz bevezetését befejeztük. Lemondtunk arról, hogy rákapcsoljuk a községet a nagyajtai fúrt kutak vízhálózatára. Két külön pályázattal sikerült pénzt szerezni olcsóbb vízre a Bölönpatak feletti Darázskő-forrásból, amit szabadeséssel levezettünk Bölönpatakra és utána Bölönbe is. A vezetékes vizet igénylőknek mintegy negyven százaléka már rákapcsolódott a rendszerre. A bekötést helyi családi vállalkozás végzi, s a jó minőségű víz szintén egy helyi szolgáltatóegység révén jut el vízórán keresztül a családokhoz, jelenleg köbmétere 1,6 lejbe kerül.
– Ha van víz, kell szennyvízhálózat is...
– Természetesen, évek óta elkészítettük a dokumentációját. Nem kaptunk még pénzt a kivitelezésre,  jelenleg várólistán vagyunk. A tervek szerint ezt a hálózatot is úgy építenénk meg, hogy szabadeséssel jusson el a szennyvíz az alacsonyabban fekvő Olt melletti csihányosi ülepítő és tisztító-állomáshoz. Ör­ven­dünk, hogy erre is van igény a községben. Sajnos, nem tudtuk hamarabb lefektetni a fővezetéket, ugyanis időközben sikerült egy nyertes pályázattal 3 km hosszú aszfaltréteget öntetni a Tana utca és Felszegi út szakaszára. S mivel nem akarnánk feltörni az aszfaltot, ezen a szakaszon megpróbáljuk majd a tulajdonosok beleegyezésével a kertlábak vonalán elvinni a csatornát. Az említett három km hosszú aszfaltutat még egy kilométerrel meghosszabbítjuk egészen a bölönpataki szociális központig, erre a Leader-programban pályáztunk. A kivitelezést versenytárgyaláson a megyei útügy nyerte meg,  hamarosan megkezdik a munkálatot. A községközpont felső részén készül egy új transzformátor is, ez megoldja majd az áramerősséggel kapcsolatos lakossági panaszokat, és a magasfeszültségű hálózatot is behozzuk a faluba.
– Mit tartalmaz még az új stratégia?
– Távlati elképzelésekben nincsen hiány. Túl vagyunk már az egykori huszárkaszárnya felújításán, lakható és korszerűbb helyre költözött az önkormányzat, de irodaszűkében vagyunk. A kúria jellegű épület alagsorának felújítása lenne célszerű, s újabb irodák létesítését a tetőtér beépítésével szeretnénk megoldani. Mindezekkel együtt járna az épület előterének rendezése, parkosítása.
A községvezetés másik égető feladata a Bölöni Farkas Sándor Általános Iskola emeletes épületének bővítése. A tetőzetet megviselték az évtizedek, de ha az épületet egy emelettel megemelnék és újrafednék megoldódna a teremhiány. A kivi­telezés anyagi alapjaira a legelső adódó alkalommal pályáznának. Az alagút vége azonban még mindig nem látszik, mert az iskola elemi osztályai továbbra is az unitárius egyháznak visszaszolgáltatott volt felekezeti iskola épületében működnek. Semmivel sem jobb a községközpontban az óvodai oktatás helyzete. Az árvíz pusztította egykori faluháza belső udvarára már évekkel ezelőtt terveztettek egy új óvodaépületet, ám ennek kivitelezéséhez is pályázati pénz szükséges.
Megtették az első lépéseket közös ravatalozóház építésére (többféle felekezet él a községben). Erre van megfelelő községi tulajdonú terület is közvetlenül az unitárius temető szomszédságában, folyamatban annak beltelkesítése, a műszaki terven Tusa Attila dolgozik.
A mindennapi feladatok közepette időt szakítottak olyan helyi egyesület létrehozására is, amely felvállalta a mintegy 360 személy tulajdonát képező magánerdő-birtokokkal kapcsolatos tennivalókat. Az állami erdészet baróti kirendeltségével megkezdték az erdők felméretését.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 508
szavazógép
2015-04-16: Faluvilág - Kisgyörgy Zoltán:

Ünnepváró Sepsikőröspatak

Menteni mindent, ami érték, erre bólintott rá a községi tanács. Mentik az ünnepi hagyományokat, hiszen piros pünkösd következik, ezt követi azonnal Szentháromság napja, a helybeli katolikus műemlék templom hagyományos ünnepe. Mentik a családi-gazdasági értékeket, hiszen hagyományos helyi gyümölcsfa csemetéket kaptak a múlt héten azok a családok, kiknek kertjében arra hely van. Mentik a szellemi-művelődési értékeket a kálnoki Bedő Albert-emlékház folytatásával, hősi emlékmű épül Kálnokon, és a június 20-ra tervezett falunapon  emléktáblát is avatnak.
2015-04-16: Élő múlt - Józsa Zsuzsanna:

A Szeretet Misszionáriusai Sepsiszentgyörgyön

Idén 25 éve, hogy a szent életű, boldog Kalkuttai Teréz anya Sepsiszentgyörgyre jött felkarolni a legszegényebbeket, az őrkői roma telep lakóit. 1990 júliusában érkezett Bálint Lajos érsek, akkori egyházi elöljáró (a Gyulafehárvári egyházmegye első érseke) meghívására, majd néhány nap után hazautazott, de itt hagyott négy szerzetesnővért, hogy elkezdjék a munkát az őrkői telepen.