Nem tartja szükségesnek az állampolgársági törvény szabályainak szigorítását a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes. Semjén Zsolt erről tegnap a magyar Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága előtt beszélt éves meghallgatásán. Azt mondta, az ellenőrzés lehet még „keményebb”, bár az arra hivatott szervek már most is nagyon alaposan teszik a dolgukat, de a bürokratikus terhek növelését kifejezetten ellenzi.
Wetzel Tamás helyettes államtitkár elmondta: eddig közel 720 ezer kérelem érkezett, és 680 ezren már le is tették az esküt, a folyamat zökkenőmentesen zajlik. A tendenciák alapján év végéig várhatóan 800 ezer kérelem érkezhet, és tarthatónak látta a ciklus végére az egymillió új állampolgárt. A kérelmek közül 25 ezret utasítottak el, köz- és nemzetbiztonsági szempontból pedig rendkívül szigorú az ellenőrzés – jelezte.
A legnagyobb érdeklődés jelenleg Kárpátaljáról van, hiszen egy magyar útlevél most életet is menthet – jegyezte meg. Semjén Zsolt az ukrajnai helyzettel összefüggésben a közel háromórás meghallgatáson úgy fogalmazott: „minden lehet, és annak az ellenkezője is”. Fel kell készülni minden helyzetre az ott élő magyarság ellátása területén, adott esetben sebesült emberek fogadására is – jelentette ki. Rögzítette: ami segítségre a magyarságnak szüksége van, azt meg fogják adni, a magyar állam ott áll mögöttük.
Kitért arra is, személyes kérése volt, hogy Szili Katalin vállalja el az autonómiakoncepciók segítését célzó megbízást, amikor a Magyar Állandó Értekezlet nem működött, ő volt az, aki létrehozta a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumát, ami lehetővé tette az intézményes kapcsolattartást.
Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár elmondta: a jövő esztendő várhatóan a külhoni ifjú magyar vállalkozók tematikus éve lesz. Reményei szerint erre ugyanannyi pénz – 500 millió forint – áll majd rendelkezésre, mint az idei programra. Szólt arról is, hogy előző hét péntekéig 148-an jelentkeztek a most meghirdetett Petőfi Sándor-programra, amely a Kárpát-medence, Csángóföld és az egykori monarchia magyarságát érinti. Jelezte, a 100 millió forintos keretösszegű testvérvárosi program pályázati felhívása a napokban várható, és ebből az összegből 100–120 település projektjeit tudják támogatni.
Ander Balázs (Jobbik) az oktatási-nevelési támogatás átalakítását firtatta, s arra is kíváncsi volt, a kormány Szász Jenőnek, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnökének szórványterveit támogatja-e, várható-e közös román–magyar kormányülés, és csökkenhet-e a demokráciaközpontok támogatása. Kérdései között szerepelt, hogy várható-e fellépés a szlovák állampolgársági törvény miatt. Ukrajna ügyében szerinte nem a területi integritás az első, hanem az, hogy ne folyjon magyar vér.
Semjén Zsolt válaszában kiemelte: az oktatási-nevelési támogatások átalakítására nyitott, de ha változtatnak, ne legyen nagyobb a probléma, mint ami most van. Kitért arra, hogy a támogatás hatására különösen Felvidéken és Kárpátalján a magyar iskolák jelentős része „cigányiskolává” vált, ahová nem cigány gyermekeket nem szívesen íratnak. Egyrészt a cigány származásúakat is meg kell tartani a magyar nyelviségben, másrészt azt is meg kell oldani, hogy akik nem akarják ezekbe az iskolákba vinni gyermeküket, alapítványi, egyházi iskolába írathassák.
Szász Jenő felvetéséről azt mondta: biztos benne, nem cél, hogy a szórvány kiürüljön, a tömbmagyarság akkor tud megmaradni, ha a szórvány is megmarad.
A közös kormányüléseknek, vegyes bizottságoknak akkor van értelme, ha van tartalom, és előre lehet lépni – jegyezte meg. Kitért arra, hogy nem csökken a demokráciaközpontok támogatása, a szlovák állampolgársági törvényről pedig azt mondta: minél szorosabb és jobb a gazdasági együttműködés, annál nagyobb esély nyílhat, hogy a kényes kérdésekben is egyről a kettőre jussanak.
Ukrajnának joga van az integritásra, de az ott élő kisebbségeknek is joguk van a nyelvhasználatra és az autonómiára – mutatott rá egy másik felvetésre. Azt kérte, Brenzovics Lászlót, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnökét ne támadják, ő kérte, hogy vállalja el a képviselőséget Kijevben, hogy a magyarságnak legyen valamilyen képviselete.
