Több év próbálkozás után sikerült napirendre tűzni az Európai Parlament állampolgári jogi bizottságában az őshonos nemzeti kisebbségek ügyét. A testület tegnap tartott meghallgatást. Csáky Pál, az egyik kezdeményező kiemelte, a felszólalók arra akarják ösztönözni az Európai Néppártot és az EP-t is, hogy tovább foglalkozzanak a kérdéssel, nem szeretnének megállni a szerdai bizottsági meghallgatásnál.
A rendezvény társszervezőinek – Gál Kinga (Fidesz), Csáky Pál (MKP), Nagy József (Híd) és Sógor Csaba (RMDSZ) EP-képviselők – erős német segédlettel sikerült napirendre tűzniük a kérdést, a tegnapi meghallgatáson két szekcióban összesen hét, a kisebbségi és nyelvi jogok védelme terén elismert előadó különböző szempontokból vizsgálta az őshonos kisebbségekre vonatkozó jogi garanciákat és a tagállami gyakorlatot.
„Az EU jövőbeli kisebbségvédelmi rendszerét kétlépcsős alapra kell helyezni, ahol a közös európai kisebbségvédelmi normák jelentenék az egyik lépcsőt, a tagállamok nemzeti jogában elismert különböző kisebbségi közösségek prioritásai pedig a másikat. Bízom benne, hogy az Európai Néppárt ebben a témában is a mozgatóerőt jelenti majd az európai politikában. Úgy tűnik, megérett a továbblépésre az idő” – hangsúlyozta Nagy József, a HÍD képviselője a közmeghallgatás nyitóbeszédében.
Csáky Pál nagyra értékelte, hogy a mai meghallgatás különböző országokban élő magyar közösségeket megjelenítő képviselők összefogásával, valamint német, dél-tiroli és katalán képviselők támogatásával valósult meg. „Rendkívül fontosnak tartom, hogy a meghallgatást követően a szervezőcsoport írásban szólította fel az Európai Néppárt frakciócsoportjának vezetőségét egy kisebbségvédelmi iránymutatás elfogadására” – mondta a felvidéki EP-képviselő.
„A jelenlegi uniós alapszerződésben több lehetőség is van az őshonos kisebbségek érdekeinek megjelenítésére. Ezek a kisebbségek hozzájárulnak Európa gazdag sokszínűségéhez. Úgy gondolom, a kisebbségi jogok valamennyi kisebbséget megilletik, nem csak néhányat” – hangsúlyozta Monika Hohlmeier (CSU), a LIBE-szakbizottság néppárti koordinátora.
Gál Kinga fideszes képviselő, a Kisebbségi Munkacsoport néppárti társelnöke a meghallgatás kapcsán kiemelte: „Az elmúlt tíz év munkáját is tükrözi a meghallgatás. Míg a veszélyeztetett növény- és állatfajokat uniós jogszabályok védik, addig a nemzeti és nyelvi kisebbségeket semmilyen közösségi jogszabály nem védi, az általános diszkriminációellenes szabályok pedig láthatóan nem elegendőek. A Európai Bizottság következetesen hárítja egy uniós jogszabály elfogadását, noha a Lisszaboni Szerződés után erre meglenne a lehetősége. Százezrek ilyen irányú európai polgári kezdeményezését elvetette. Politikai akarat hiányában az Európai Parlament 2005 óta nem fogadott el kisebbségeket védő határozatot, ezért itt lenne az ideje újabb lépéseket tenni.”
„Kisebbségi ügyekben Európában tulajdonképpen tanulhatunk egymástól. Vannak olyan létező modellek, mint például szűkebb hazám, Dél-Tirol autonóm régiója. Meggyőződésem, hogy jó példaként szolgálhatna más régióknak is, Európa határain belül és kívül is” – ajánlotta Herbert Dorfmann olaszországi EP-képviselő.
Sógor Csaba kijelentette: „Az őshonos nemzeti kisebbségekre nehezedő asszimilációs folyamatra az Európai Uniónak is választ kell találnia. Ezek a közösségek évszázadok óta ugyanazokon a területeken élnek, nem vándoroltak el, csupán az országhatárok változtak szülőföldjük felett. Minden közösségnek sajátos helyzete van, de mindnyájuknak egyaránt elengedhetetlen a gyakorlatban is érvényesülő jogok biztosítása, ezek nélkül nem őrizhetik meg nyelvüket, kultúrájukat és identitásukat. Az Európai Uniónak ösztönöznie kell a tagállamokat arra, hogy átvegyék egymástól a legjobb gyakorlatokat a kisebbségvédelmi intézkedések terén is” – hangsúlyozta. Sógor Csaba úgy véli, a mai meghallgatás új lendületet adhat az európai kisebbségvédelemnek.
Kalmár Ferenc, a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium szomszédságpolitikáért felelős miniszteri biztosa a rendezvényen amellett foglalt állást, hogy „borzasztó nagy szükség volna” egy stratégiai alapjogi keretre, mert még nem látott olyan kisebbségi ügyet, amelyet az Európai Unió oldott volna meg, s ne utalt volna vissza a tagállamok szintjére.
Tőkés László elmondta, hogy szerinte Székelyföldön „valóságos kisebbségi humán katasztrófa fenyeget”. Úgy vélte, Európának a bevándorlók mellett az unión belül a tagállamokból kiáramlók sorsa miatt is aggódnia kellene. A külhoni magyar politikus szerint a csángók és a szerbiai vlachok is végveszélybe kerültek.
Legutóbb 2009-ben, a parlament plenáris ülésén volt szó a nemzeti és őshonos kisebbségek jogairól. Az elmúlt választási időszak második felében az akkori kisebbségi Intergroup már szorgalmazott egy hasonló meghallgatást, ám mire átütötték a politikai érzéketlenség falát, kifutottak az időből.
