Örményország semmit sem felejt – mondta tegnap Szerzs Szargszján államfő az egykori Oszmán Birodalom területén az örmények ellen elkövetett tömeggyilkosságok századik évfordulóján tartott jereváni megemlékezésen. Az orosz elnök pedig arról beszélt, hogy a tömegmészárlásokat semmi sem igazolhatja. Előre megtervezett népirtást hajtottak végre az örmények ellen száz éve az Oszmán Birodalomban – hangoztatta Berlinben Joachim Gauck német államfő, aki szerint a történtekkel kapcsolatban vizsgálni kell a német felelősség és bűnösség kérdését. Történészek 1,5 millióra teszik az oszmán törökök által az első világháború alatt és után elpusztított örmények számát, és sok kutató a 20. század első népirtásának tartja az akkori eseményeket.
Száz év tagadás
Szerzs Szargszján köszönetet mondott azoknak a külföldi vezetőknek, akik megtisztelték jelenlétükkel a megemlékezést. Az elnök reményét fejezte ki, hogy az 1915–1917 közötti események népirtásként való elismerésére tett lépések segítenek majd eloszlatni a „száz éve tartó tagadás sötét felhőjét”.
Az emlékünnepségen részt vevő Vlagyimir Putyin orosz államfő beszédében hangsúlyozta, hogy a tömegmészárlásokat semmi sem igazolhatja. „A nemzetközi közösségnek mindent meg kell tennie, hogy az emberek ne ismerjék meg az idegengyűlölet, a vallási ellenségeskedés és az agresszív nacionalizmus borzalmait” – jegyezte meg Putyin, burkoltan célozva az ukrajnai konfliktusra, amellyel kapcsolatban Moszkva rendszeresen azt rója fel Kijevnek, hogy fenyegetően lép fel az ukrán területen élő orosz ajkú lakossággal szemben.
Francois Hollande francia elnök azt mondta a megemlékezésen: Franciaország fejet hajt az áldozatok előtt, és sohasem fogja elfelejteni az örmény népet ért tragédiát. Törökország „jelentős szavakat” fogalmazott meg a tömeggyilkosságok kapcsán, azonban „egyelőre váratnak magukra a továbbiak” – tette hozzá.
1915 és 1917 között az Oszmán Birodalom hatóságai tömegesen legyilkolták az örmény lakosság egy részét. Ezt az utóbbi évtizedekben több mint húsz ország hivatalosan elismerte népirtásként, Törökország viszont következetesen visszautasítja, hogy a történteket tervezett genocídiumnak nevezzék. A két év alatt és még utána is, 1922-ig legalább egymillió, örmény források szerint 1,5 millió örmény halt meg a deportálások, halálmenetek és tömeggyilkosságok során, százezrek kerestek menedéket külföldön. Az Oszmán Birodalomban az örményeket már a XIX. században ellenségnek tekintették, de azoknak a rémtetteknek a kezdete, amelyeket sokan népirtásnak tartanak, 1915. április 24-én volt, amikor Isztambulban őrizetbe vettek, majd kivégeztek 250 törökellenes, nacionalizmussal gyanúsított örmény vezetőt.
Erdogan nyilatkozata
A török elnök azt nem mondta, hogy népirtás volt az örmények elleni rémtettek sokasága az első világháborúban, de annyit kimondott, hogy osztozik az örmények fájdalmában. „Osztozom az örmények fájdalmában” – hangsúlyozta az egykori Oszmán Birodalom területén az örmények ellen elkövetett tömeggyilkosságok kezdetének századik évfordulója alkalmából Recep Tayyip Erdogan török államfő tegnap Isztambulban közzétett nyilatkozatában.
Az évfordulóval kapcsolatban Törökországban is megemlékezések kezdődtek, és az elnöki nyilatkozatot ezen alkalomból hozták nyilvánosságra. Erdogan ebben részvétét nyilvánította a meggyilkolt örmények utódainak. Úgy fogalmazott, hogy tisztelettel adózik valamennyi örmény emlékének, akik „az első világháborús körülmények” között vesztették életüket. „Gyermekeiknek és unokáiknak részvétem fejezem ki” – hangsúlyozta Erdogan, „szomorú eseményeknek” nevezve a történteket.
A török államfő világossá tette azt is, hogy részvéte nem csak az örményeknek szól. „Szánalommal és tisztelettel emlékezem az Oszmán Birodalom valamennyi polgárára – legyen szó bármelyik etnikai és vallási közösség tagjairól –, akik hasonló körülmények között vesztették életüket ebben a háborúban” – hangsúlyozta Erdogan. Törökország nem fogadja el, hogy népirtásnak nevezzék az örmények ellen az első világháború idején elkövetett rémtetteket. Erdogan csütörtökön hangsúlyozta: a mai törökök elődei sohasem követtek el népirtást.
Német beismerés
Joachim Gauck az örmények ellen elkövetett tömeggyilkosságok kezdetének 100. évfordulója alkalmából a berlini evangélikus katedrálisban csütörtök este tartott ökumenikus istentisztelet után elmondott beszédében hangsúlyozta, hogy a deportálások megtervezésében és végrehajtásában a Német Császárság katonái is részt vettek. Az akkori német vezetés pedig nem vett tudomást mindazon német megfigyelők és diplomaták információiról, akik felismerték az Oszmán Birodalom vezetőinek népirtásra irányuló szándékát, mert az első világháború közepette nem akarták veszélyeztetni az oszmán törökökkel kialakított szövetségesi viszonyt – mondta a német államfő.
A százezrek halálát okozó, „megtervezett és kiszámított” bűncselekmények „egyetlen ok miatt sújtották az örményeket: azért, mert örmények voltak”, az elkövetők pedig „fanatikusan hittek abban, hogy helyesen cselekednek” – tette hozzá Joachim Gauck. Az örmény nők és férfiak, gyerekek és öregek válogatás nélküli elpusztítása – a „halálmenetek, az elüldözés a sztyeppére és a sivatagba élelem és védelem nélkül, az élve elégetés, a halálba hajszolás, az áldozatok agyonütése, agyonlövése” – a németeknek is okot ad az önvizsgálatra és a történtek feldolgozására, különösen azt a kérdést illetően, hogy részesek-e a németek a népirtásért viselt felelősségben és bűnösségben – hangsúlyozta a német szövetségi elnök.
A törvényhozás alsóháza – a Bundestag – tegnap emlékülést tartott és határozatot fogadott el az évforduló alkalmából. A határozati javaslat szövege sokáig formálódott, és a kormányoldal – a konzervatív CDU/CSU pártszövetség és a szociáldemokrata párt – frakcióinak vezetése igyekezett elérni, hogy ne szerepeljen benne a népirtás szó. Ebben a törekvésben nagy szerepe volt a kormánynak, amely a népirtás elismerésétől elzárkózó ankarai vezetéshez fűződő viszonyra tekintettel próbálta elkerülni a szó használatát. A frakciók tagjai körében viszont erős ellenállás alakult ki, így a képviselőcsoportok vezetése és a kormány meghátrált. A hétfőn véglegesített határozati javaslatba Joachim Gauck beszédéből vettek át egy részletet, amely szerint az áldozatok sorsa „példaszerűen mutatja meg a tömegpusztítások, etnikai tisztogatások, népcsoportok elűzése, és bizony a népirtások” 20. századi történetét. A kormány jelezte, hogy támogatja a határozati javaslatot, ugyanakkor a kormány tagjai továbbra is kerülik a népirtás szó használatát.
Budapest is adós
Az LMP szerint ideje, hogy Magyarország hivatalosan is elismerje, népirtást követtek el az Ottomán Birodalomban élő örmények ellen 1915-ben. Schiffer András, az ellenzéki párt társelnök-frakcióvezetője tegnapi közleményében azt írta: a tragikus eseményekben egy-másfél millió keresztény vallású örmény veszítette életét, a 20. század első, „iparosított módszertanú genocídiuma” számtalan hasonlóságot mutatott a későbbi holokauszttal. Az LMP egy ezt kimondó határozati javaslatot terjeszt az Országgyűlés elé – közölte. Hangsúlyozta, hogy az LMP egyetért az Európai Parlament határozataival és több mint húsz ország, valamint Ferenc pápa állásfoglalásával: száz év után nem lehet tovább tagadni a nyilvánvalót, „az örmények szisztematikus kiirtására tett kísérletet” az Ottomán Birodalomban 1915-ben. Ennek el nem ismerése gyengeségről árulkodó történelemhamisítás, a megbocsátás fő akadálya – tette hozzá Schiffer András.
Fontos cél a magyar–örmény kapcsolatok helyreállítása, a két ország együttműködésének fejlesztése az élet minden területén – közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium. A tárca közleményében úgy fogalmaztak: Magyarország tisztelettel emlékezik az örmény népet száz évvel ezelőtt ért tragédia áldozataira. Közös történelmi felelősségnek nevezték, hogy ilyen események soha többé ne fordulhassanak elő. Örményország 2012-ben felfüggesztette a diplomáciai kapcsolatokat Magyarországgal, miután Budapest kiadta Azerbajdzsánnak az azeri baltás gyilkosként is emlegetett Ramil Safarovot, aki 2004-ben meggyilkolt egy örmény férfit Budapesten.
