Tegnap első alkalommal ismerte el Kína, hogy a lhászai tiltakozások elterjedtek a tibeti régión kívül is. Az Új Kína hírügynökség szerint komoly károk keletkeztek kormányzati épületekben és boltokban a Szecsuán tartományban kitört zavargások során még vasárnap.
Ezen kívül beszámoltak arról is, hogy Gansu tartományban is voltak zavargások. A hatóságok eközben nagy erőkkel igyekeznek lecsendesíteni a tiltakozásokat. Lhászában, ahonnan a zavargások kiindultak, a hatóságok szerint 24 embert vettek őrizetbe, és 170-en adták fel magukat. A BBC riporterei több mint négyszáz csapatszállítót és más katonai járművet láttak. A jogvédők szerint a hatóságok százával gyűjtik be az embereket Lhászában. Kínai és tibeti források egymásnak gyökeresen ellentmondó beszámolókat tettek közzé a március 10-én kezdődött lhászai eseményekről.
Busht bűnös szándék vezérli
Éles reakciót váltott ki szerbiai és koszovói szerb vezetőkből George Bush amerikai elnöknek az a döntése, hogy az Egyesült Államok fegyvereket szállíthat és egyéb katonai segítséget nyújthat Koszovónak. Az erről szóló utasítást már megkapta az amerikai külügyminisztérium. Nebojsa Jovic, a Kosovska Mitrovica-i Szerb Nemzeti Tanács (nemzeti kisebbségi önkormányzat) vezetője tegnap az ENSZ-t és Oroszországot kérte, hogy akadályozza meg a Koszovóba irányuló amerikai fegyverszállítást. A szerb vezető bűnös szándékból fakadó és rendkívül veszélyes lépésről nyilatkozott. Vojislav Kostunica szerb miniszterelnök ugyancsak határozottan elítélte, s mélységesen elhibázottnak nevezte Bush elnök döntését.
Moszkva tiltakozik
Moszkva a NATO—orosz tanács sürgős összehívását kérte tegnap amiatt, hogy az Egyesült Államok engedélyezte fegyverek szállítását a koszovói kormánynak. A George Bush amerikai elnök által aláírt utasítás szerint a támogatás ,,erősíti az Egyesült Államok biztonságát, és előmozdítja a világbékét", valamint segít a terrorizmus elleni harcban. Dmitrij Rogozin orosz NATO-nagykövet viszont azzal érvelt a tanács összehívása mellett, hogy Koszovóban egykori terroristák vannak uralmon. A diplomata szerint Washington vakon rohan előre, megsérti az összes nemzetközi megállapodást, amely értelmében Koszovónak nincs joga létrehozni saját fegyveres erőket.
Tízen Ukrajnáért és Grúziáért
Kilenc volt kommunista ország és Kanada felhívást intézett a többi NATO-tagállamhoz, hogy nyissák meg a szövetség kapuit Ukrajna és Grúzia előtt az április 2—4-i bukaresti csúcstalálkozón — közölte tegnap a litván külügyminisztérium. A tárca szóvivője, Violeta Gaizauskaite elmondta: országa egyike annak a tíz tagállamnak, amely aláírta az erre vonatkozó levelet, amelyet Jaap de Hoop Scheffer NATO-főtitkárhoz intéztek, de az üzenet tartalmáról a szóvivő nem nyilatkozott. Gaizauskaite szerint a levelet Litvánia, Kanada, Lengyelország, Csehország, Lettország, Litvánia, Szlovákia, Szlovénia, Bulgária és Románia írta alá. Az aláírók azt szeretnék, hogy Ukrajna és Grúzia csatlakozhasson a NATO-tagság ,,előszobájának" számító tagsági akciótervhez.
Hillary még nem vesztett
Miközben a The New York Times Hillary Clinton egyre távolodó elnökjelölti esélyeiről írt tegnap, több közvélemény-kutató intézet szerint országosan visszavette a vezetést Barack Obamától. A volt first ladynek határozott győzelmet kell aratnia a következő előválasztási fordulóban, Pennsylvaniában. Ezenkívül júniusig előnyre kell szert tennie a rá adott voksok számában, és még több szuperdelegátust kell a maga oldalára állítania ahhoz, hogy kicsavarja az afroamerikai szenátor kezéből a jelöltséget — írta a vezető amerikai liberális napilap címoldalas elemzésében.
