A cél e nyugat-romániai vidékek népszerűsítése az Európai Unióban, a kezdeményezés szociáldemokrata EP-képviselőktől ered, az ünnepélyes szalagvágáson a kormány és az érintett megyei, illetve helyi önkormányzatok vezetői vettek részt, és hosszan ecsetelték e történelmi régiók értékeit, illetve a brüsszeli képviselettől remélt fellendülést. Azt is elmagyarázták, hogy spanyol, olasz, francia, német példákat követnek, és különösen a Mócvidéknek nagy szüksége van a reklámra.
Nagy bizony, mert Fehér megye az ország legszegényebbjei közé tartozik, dacára bőséges természeti szépségeinek és a nyugati országhatárhoz való közelségének. Útjai rosszak, nagy a munkanélküliség, gondozatlanok, elhanyagoltak a települések, és ezen a csicsás új épületek sem segítenek. Nem is egészen világos, hogy a Szigethegység elvben védett, de a valóságban bemocskolt, helyenként elpusztított látnivalóin kívül mit is kínálnak az idelátogatóknak – sokkal érdekesebb, ami emögött van. Első látásra feltűnik, hogy bezzeg a Mócvidék, a Bánság és a többi történelmi tájegység a kormány és a helyi hatóságok számára is létezik, s noha egyik sem közigazgatási terület, nem utasítják vissza, sőt, felkarolják és segítik érvényesülését. Ugyanezek a román politikusok a Székelyföldről hallani sem akarnak, még a létezését is tagadják, az innen eredő kezdeményezéseket ott gáncsolják, ahol érik.
A kettős mércét már megszoktuk, csakhogy van itt egyéb furcsaság is: az, hogy ezt az irodát akkor nyitották – közpénzből –, amikor már tudják, hogy az összes többi hasonló romániai képviselet pénzhiány miatt megbukott, az északkelet-moldvai kivételével. Ez az ország másik igen szegény és elmaradott része, ahol a legnagyobb munkaadó az állam, és majdnem annyian élnek segélyből, mint ahányan dolgoznak, mégis telik nekik egy brüsszeli turisztikai fiókra, amelynek fenntartását  a gyorsabban fejlődő térségek túlságosan megterhelőnek érzik. Véletlen egybeesés lenne, hogy ezek a megyék majdnem mind SZDP-vezetés alatt állnak?
A huszonöt év alatt elherdált állami vagyonhoz, tönkretett javakhoz, ellopott összegekhez képest egy iroda nem nagy ügy. Mégis dühítő, hogy még mindig felszínes, mellékes dolgokkal próbálják eltakarni az előremozduláshoz szükséges, mélyreható, lényeges intézkedések hiányát. Ezen a szinten kötelező lenne szakmailag megalapozott döntéseket hozni, mert ez hozna valós fellendülést, nem a tehetetlenség kikozmetikázása.