Vitéz Lászlóval már a nagyapáink is láthattak bábjátékot, hiszen a piros ruhás, palacsintasütővel felfegyverzett mesehős az 1900-as évek elejétől nevetteti és tartja izgalomban a gyermekeket. Sepsiszentgyörgyön sem először láthatjuk kalandjait, de a kaposvári Bábszíntér egyszemélyes bemutatója az eddigi előadásokat felülmúlta.
Talán a Blattner-díjas Pályi Zoltán kellett ahhoz, hogy Az elátkozott malom egyetlen pillanatig se őröljön üresen, s bár az eszközök között semmi nem jelezte a 21. századot, egyszerre közel kétszáz óvodás követte teljes átéléssel az ördögök, gonosz szellemek és a csaló molnár legyőzését. A felnőttek észrevették, hogy a bábos hat különböző hangon szólalt meg, a kicsik főleg leleményességének örvendtek – végül sorba álltak, hogy megszoríthassák a bakaarasznyinál alig nagyobb, de még idősen is friss Vitéz László kezét. (demeter)
