A sepsiszentgyörgyi könyvtárlátogatók egyik kedvence, Fábián Janka írónő vallott íróvá válásáról, pályájáról, nehézségeiről, terveiről kedd délután a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron Termében. A magyarországi vendéggel Tulit Éva színésznő beszélgetett.
Gyermekkorában is szívesen mesélt, írt, és megfogalmazódott benne már akkor, hogy író lehetne, ám végül történészi diplomát szerzett, és nyelvtanárként dolgozik ma is. 2008-ban kezdett tudatosan írni, és felfedezte, hogy teljesen hiányoznak a magyar könyvpiacról a női szemmel írt, kortárs romantikus történelmi regények. Maga is szívesen olvasta az ilyen tárgyú külföldi könyveket, ezért úgy döntött, valami hasonlóval próbálkozik. Történészi végzettsége is segített, hogy ne csak miliő legyen az adott kor, a szórakoztatás mellett tudást is átadjon olvasóinak. Beszélt a kezdetekről, hogy milyen nehezen talált kiadót, hányan utasították vissza anélkül, hogy beleolvastak volna a kéziratba. Családja támogatásával saját finanszírozásban adta ki első regényét, és csak a siker után tudott szerződni az Ulpius Házzal, ahol aztán tíz könyve jelent meg. Most, az Ulpius csődje után, ismét kiadói gondokkal küszködik, a Librinél jelenik meg új kötete, ám az eddigiek szerzői jogait még nem tudja, miként szerzi majd vissza, „nagy a tét, hisz tíz regényről, az egész életművemről van szó, és sajnos a jelenlegi állás szerint semmi közöm nincs saját könyveimhez”.
Mesélt az alkotói folyamatról is, mely elmondása szerint bonyolultabb, mint sokan gondolnák, egy-egy regény születését hosszas előkészítés, sok kutatómunka előzi meg. Elmondta azt is: „Elsődleges célom a szórakoztatás, de ha az olvasók a könyveim lapozgatása közben felelevenítenek, elsajátítanak bizonyos történelmi ismereteket, attól a lelkem mélyén élő töritanár boldog.” Szólt szereplőiről, akik sokszor önálló életre kelnek, és elkezdik saját sorsukat alakítani, és arról is, miként hat rá a kritika, befolyásolják-e a különböző internetes felületeken megfogalmazott vélemények. Keveset ugyan, de vallott önmagáról is: valójában Mezei Johannának hívják, alkotói nevét nagymamájától kölcsönözte, nincs férje, gyermeke, de nagyon szoros a kapcsolata családjával. Sepsiszentgyörgyön családi barátaik élnek, hét-nyolc éve járt már itt, és most szívesen tért vissza szülei kíséretében.
A kiadóválság miatt könyveket magával nem hozhatott, de hamarosan megjelenik új regénye, és készül egy novelláskötete is boszorkányos történetekkel – ígérte sepsiszentgyörgyi olvasóinak.
