Szűk éven belül megújul a miklósvári Kálnoky-kastély. Az 1,12 millió eurós beruházás révén – ebből megközelítőleg egymilliót a Norvég Alap biztosít – nemcsak az évszázados falak menekülnek meg az enyészettől, hanem múzeummá alakulva a falu és a régió turisztikai és gazdasági fejlődéséhez is hozzá fog járulni – hangzott el tegnap a helyszínen tartott sajtótájékoztatón.
A kastélyt a baróti önkormányzattól 2004-ben haszonbérbe vevő s azóta felújításáért küzdő gróf Kálnoky Tibor úgy fogalmazott, nagy feladat előtt állnak, hiszen rövid idő alatt kell a kivételes odafigyelést követelő munkát elvégezniük.
Kálnoky Tibort az idő rövidsége nem riasztja el, s meggyőződését fejezte ki, a példaértékű kivitelezéssel erőt és reményt tud adni azon erdélyi kastély- és udvarház-tulajdonosoknak, akik hozzá hasonlóan épített örökségünk megőrzéséért cselekednek. Lázár-Kiss Barna András polgármester az önkormányzat nevében mondott köszönetet Kálnoky Tibornak, amiért sikerült elérnie, hogy a város egyik legreprezentatívabb épületének felújítására ilyen jelentős összeget szerezzen. Nagy József megyeitanács-alelnök reményét fejezte ki, hogy a jövő március végéig megújuló kastély Erdővidék gyöngyszemévé válik, s hozzájárul a tájegység megismertetéséhez és hírnevének növeléséhez. A Kálnoky Alapítvány ügyvezetője, Magyarósi Imola az épület megújulásáért dolgozó háromszékiekről szólt elismerően: Fekete Márta, Benczédi Sándor és Bodor Csaba műépítészektől kezdve, Derzsi Sámuel alkalmazottjain át a roma közösség tagjaiból válogatott munkásokig szinte mindenki ide sorolható. Alexandru Oprea projektmenedzser azt mondta, ő hisz az unió azon filozófiájában, mely szerint a kultúra nem pénzt emészt fel, hanem megfelelő körülmények között hasznot termel. Véleménye szerint a Kálnoky Tibor által létesítendő múzeum ebbe a sorba fog illeszkedni, s fenntartható fejlődést hoz Miklósvárnak.
A beruházás során a kastély tetőterében vendégszobákat alakítanak ki – mint hangsúlyozták, ezzel nem bontják meg az épület egységét, hiszen régebb is léteztek ott helyiségek –, a földszinten az erdélyi főúri életet mutatják be a korabeli bútorokkal és tárgyakkal berendezett helyiségekben, az alagsorban pedig a felújítást dokumentáló fényképeket és az azt megelőző régészeti ásatások alatt előkerült tárgyakat állítják ki. A park is megújul: visszaállítanak egy 1698-as leírásban szereplő kis tavat, és prioritásként kezelik botanikai értékeit is.
