Pozitív és építő jellegű megközelítést tapasztal a kisebbségvédelemben Románia részéről a Velencei Bizottság – jelentette ki Gianni Buquicchio, a testület elnöke tegnap azon a kolozsvári konferencián, amelyet a román kisebbségvédelmi modellről szerveztek. Bogdan Aurescu külügyminiszter szerint ugyan nem tökéletes és állandó javításra szorul, a román modell jobb megoldást nyújt a kisebbségvédelemre, mint mások. A konferencián nézőként részt vevő Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke úgy vélte, Románia a kisebbségi jogok folyamatos megsértését ünnepli. A rendezvényre nem hívták meg a kisebbségek, így a magyarság képviselőit sem.
Húsz évvel ezelőtt Románia elsőként ratifikálta az Európa Tanács (ET) által kidolgozott Kisebbségvédelmi Keretegyezményt – ebből az alkalomból szervezte meg a konferenciát a külügyminisztérium és a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem. A rendezvény megnyitóját követően Gianni Buquicchiót a kolozsvári egyetem díszdoktorává avatták.
A lelkes beszámolók sorát a házigazda egyetem rektora nyitotta, aki a Főtér tudósítása szerint előbb Románia, majd Erdély nemzetiségi arányait ismertette, hangsúlyozva: „bár a kisebbségek kevesen vannak, a román többség mégis milyen jól bánik velük”. Ioan-Aurel Pop saját intézményét is az egekbe emelte: a diákok az oktatás nyelvét szabadon választhatják, tanulhatnak magyarul, románul, németül, angolul és franciául, mi több, a kisebbségek védelmében az egyetem a pozitív diszkriminációtól sem riad vissza: egy magyarul tanuló diák kétszer, egy németül tanuló diák két és félszer annyi állami finanszírozást kap, mint egy románul tanuló. (Mint a Főtér is megjegyzi: A finanszírozást nem a hallgató, hanem az egyetem kapja az államtól jól meghatározott fejkvótarendszerben, vagyis az egyetemnek megéri kisebbségi diákokat anyanyelvükön oktatni.)
Gianni Buquicchio elégedett
A rektor által felütött hangon folytatta Gianni Buquicchio, az ET konzultatív szervét vezető jogász, aki előadásában kijelentette, a Velencei Bizottságnak nem feladata, hogy monitorizálja az országok kisebbségvédelmét, de azt tapasztalja, hogy a román hatóságok kiemelten figyelnek a kisebbségvédelmi keretegyezmény és más alkalmazható normák betartására. Azt is megemlítette, hogy Románia hozzájárult a Velencei Bizottság általános kisebbségvédelmi jelentéseinek elkészítéséhez. Felidézte, Románia 2005-ben véleményeztette kisebbségi törvénytervezetét a Velencei Bizottsággal. A testület úgy ítélte meg, a kulturális autonómia fogalmát is bevezető tervezet csak elméletben nyújt kielégítő keretet a kisebbségi jogok biztosítására. Korlátozásokat és tisztázatlan elemeket is tartalmaz a dokumentum, ezért kiegészítéseket javasoltak. A Tăriceanu-kormány által beterjesztett tervezet nyolc éve várja elfogadását a román parlamentben.
A jogászbizottság elnöke a konferencia előtt elmondta, sem az országok kormányai, sem a kisebbségek képviselői nem illetékesek annak megítélésében, hogy egy országban betartják-e a kisebbségek jogait. Szerinte ez az ET és a keretegyezményt ellenőrző szakértői bizottságnak tiszte. Hozzátette, 1991 óta jár rendszeresen Romániába, és személyesen is tapasztalta, hogy az ország milyen fejlődésen ment át a kisebbségi jogok biztosítása területén. „Mindig vannak viták, mindenki egy kicsit többet akar, de a dolgok nagyjából rendeződtek, jó az együttműködés a román többség és a magyar kisebbség között” – állapította meg a Velencei Bizottság elnöke. Arra a felvetésre, hogy a konferenciára nem hívták meg a magyar kisebbség képviselőit, kijelentette: úgy tudja, a konferencia nyitott, bárki részt vehet rajta.
Nem megoldás a területi autonómia
Bogdan Aurescu külügyminiszter előadásában kiemelte: csak a kultúrák párbeszéde vezethet el a társadalom fejlődéséhez. Úgy vélte, a magukat elszigetelő kultúrák nem képesek fejlődni, így az etnikai alapú területi autonómia sem lehet jó megoldás a kisebbségvédelemben. Elmondta, Románia kialakította saját kisebbségvédelmi modelljét, amelynek alapja a kisebbségek bevonása a politikai döntéshozatalba. A modell nem tökéletes, szükség van a folyamatos fejlesztésére, de jobb megoldást nyújt a kisebbségi kérdésre, mint más modellek – ismertette Aurescu.
A külügyminiszter rögtönzött sajtótájékoztatóján elmondta, az év során konferenciasorozattal próbálják ismertebbé tenni mind Romániában, mind nemzetközi szinten a kisebbségvédelem terén elért román eredményeket. Aurescu kijelentette, a parlament dolga, hogy elfogadja a nyolc éve elakadt kisebbségi törvénytervezetet. Hozzátette, a törvény megalkotás folyamatában figyelembe kell venni a Velencei Bizottság és az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa által megfogalmazott kritikát.
Muszáj-kérdések
Kérdésekkel készült az eseményre a Musai-Muszáj civil kezdeményező csoport, ám a teremben nem adtak erre lehetőséget, így egyik aktivistájuk, Bethlendi András a folyosón számolt be a sajtónak a Velencei Bizottság elnökének szánt két kérdésükről. Az első arra vonatkozott, hogy ironikusnak tartja-e a keretegyezmény huszadik évfordulójának Kolozsváron való megünneplését, hisz az egyezmény harmadik paragrafusát, a többnyelvű tábla kihelyezését figyelmen kívül hagyják a városban. A második kérdés azt firtatta volna, a Velencei Bizottság jelzi-e a városvezetésnek, hogy a keretegyezményben foglalt vállalások kötelező erejűek, és ezek be nem tartása egyet jelent egy nemzetközi szerződés megszegésével. Bethlendi András elmondta: Gianni Buquicchio értesülései nem feltétlenül állják meg a helyüket, ezért tűnhet úgy számára, hogy a romániai valóság sokkal pozitívabb, mint ahogy azt a mindennapokban tapasztalni lehet. Romániában valóban sok kisebbségvédelemre vonatkozó törvényt elfogadtak, de ezeket nem alkalmazzák – zárta az aktivista.
Sértik a kisebbségek jogait
A konferencián hívatlanul vett részt Izsák Balázs, az SZNT elnöke, aki szintén nem kapott szót a teremben, és ő is csak a folyosón mondhatta el véleményét: Románia tulajdonképpen azt ünnepli, hogy húsz éve folyamatosan megszegi a kisebbségvédelmi keretegyezmény előírásait. Kifejtette, alig van olyan előírása az egyezménynek, amelyet Románia folyamatosan ne sértene meg, a legsúlyosabbnak pedig a Ponta-kormány régiósítási tervét tartotta. Kijelentette: a terv ellentétes azzal az előírással, amely tiltja a nemzetiségi arányok megváltoztatását a közigazgatási határok átrajzolásával. „Ezen a konferencián sok szép dolgot mondtak, épp csak a valóságról nem esett szó” – jelentette ki Izsák Balázs. Az SZNT jelen levő küldöttei angol nyelvű dokumentumot nyújtottak át Bogdan Aurescu külügyminiszternek és Gianni Buquicchio munkatársának, amelyben listázták, hogy Románia miképpen szegi meg a kisebbségvédelmi keretegyezmény előírásait.
Meghívó nélkül nem mennek
Hivatalos meghívó hiányával magyarázta az RMDSZ főtitkára, Kovács Péter a szövetség távolmaradását. „Az RMDSZ az MTI híréből értesült a konferenciáról. Sem a szövetségi elnök, sem a politikai alelnök – aki a nemrég tartott RMDSZ-kongresszusig a szövetség külügyeiért felelt –, sem a főtitkár, sem a Kolozs megyei szervezet nem kapott meghívót a kolozsvári konferenciára” – nyilatkozta szerdán az MTI-nek Kovács Péter. A politikus hozzátette: a konferencia, amelyre Kolozsvárra várják Gianni Buquicchiót, a Velencei Bizottság elnökét is, feltételezhetően csak a román külügyminisztérium „kirakatintézkedése”.
