Farkas Réka
Hétfőn, május első munkanapján immár élesben kellett volna működnie az egészségügyi kártyarendszernek, ám amint várható volt, ez nem történt meg: zűrzavar, káosz alakult ki az egész országban. Ismét bebizonyosodott: Romániában sok hónapos előkészület, többszöri halasztás sem elegendő ilyen mértékű reform bevezetéséhez, és ha ennek dacára erőltetik a hatóságok, csak a fejetlenség fokozódik.
Jó ideje számítani lehetett arra, ami bekövetkezett: mérgelődő orvosok, bosszankodó betegek, sorok a családorvosoknál, járóbeteg-rendelőkben, gyógyszertárakban. Az egészségügyi szolgáltatók alkalmazkodni próbáltak a szigorú utasításhoz, mely szerint május elseje után csak az egészségügyi kártyával rendelkező pácienseket láthatják el, csakhogy a kártyák jelentős része nem használható, a rendszer órákra lefagy, a betegek vizsgálata helyett a leolvasókkal, számítógépekkel kínlódnak. A bukaresti hatóságok előbb azt bizonygatták, hogy csak apró fennakadásokról van szó, a miniszter Afrikából üzengetett, szigorúskodott, hol a szolgáltatókon verte el a port, hogy készakarva szabotálnak, hol arra utasította őket, mindenkit el kell látni.
Már tavaly kiderült, az egészségügyi kártyák nem a betegek érdekeit szolgálják, hanem az orvosok, gyógyszerészek ellenőrzése a valós cél. Mint minden másban, Romániában az egészségügyben is rengeteg a visszaélés, ezért vezették be a méregdrága, de nem működő rendszert, így próbálják megfogni az ellopott, elpazarolt pénzeket. Helyeselhető lépés lenne, csakhogy alapos előkészítés híján csupán tetőzi a bajt. Hiába ajánlgatják az egészségbiztosító vezetői az alternatív megoldásokat – ráér 48 órán belül iktatni az adatokat, kártya hiányában elég a rendszerben ellenőrizni, hogy jogosult-e valaki az ingyenes szolgáltatásra –, egyáltalán nem meglepő, hogy az orvosok nem nagyon mernek élni a lehetőséggel. Tartanak az ellenőrzésektől, a büntetéstől, igen rosszak a tapasztalataik, rajtuk csattan, ha nem tartják be a központi előírásokat. És egymásnak ellentmondó utasításból, fenyegetésből akad most bőven, találgathatják, hogy mit is kellene komolyan venniük. Annál is inkább, mert egyre nyilvánvalóbb, őket kívánják bűnbaknak kikiáltani a hatóságok.
Zajlik tehát a nyilatkozatháború a minisztérium, az egészségbiztosító és az orvosok között, az áldozat pedig az a beteg, aki baja ellenére kénytelen órákig sorban állni, akinek pedig egyáltalán nem mindegy, holnap, holnapután vagy hetek múlva jut-e gyógyírhoz, akkor, ha végre zökkenőmentesen üzemel az újabb román reform kísérleti rendszere.
