A brit Liberális Demokraták vezetője szerint valószínűleg még karácsony előtt megbukna egy olyan brit kormány, amelyet a Konzervatív Párt vagy a Munkáspárt kisebbségben vezetne.
Nick Clegg, a leköszönő konzervatív–liberális kormánykoalíció miniszterelnök-helyettese, aki tegnap Walesben kampányolt, kijelentette: mindenki tudja, hogy senki nem fogja megnyerni a csütörtöki parlamenti választásokat. Clegg arra utalt, hogy a közvélemény-kutatási adatok egybehangzó jelzései szerint a választásokon várhatóan egyik párt sem szerzi meg a stabil önálló kormányzáshoz szükséges többséget a londoni alsóházban, és így bizonyosnak tűnik a koalíciós kényszer. A másik lehetőség az, hogy vagy a Konzervatív Párt, vagy első számú vetélytársa, a Munkáspárt megpróbál kisebbségi kormányt alakítani. A Liberális Demokraták vezetője Cardiffban tartott kampánygyűlésén azonban azt mondta: ha a két nagy párt valamelyike a csütörtöki választások után zűrzavaros és instabil kisebbségi kormány megalakításával próbálkozik ahelyett, hogy az ország érdekeit helyezné előtérbe, azzal kockára tenné a gazdaság konszolidálása végett az elmúlt öt évben elvégzett kemény munkát és a lakosság áldozatvállalását.
Clegg szerint Nagy-Britanniának semmire sincs kevésbé szüksége, mint arra, hogy karácsony előtt újabb választásokat kelljen tartani, márpedig éppen ez történne, ha Ed Miliband, a Munkáspárt vezetője vagy David Cameron konzervatív párti miniszterelnök saját politikai érdekeit a nemzeti érdekek elé helyezné.
A Liberális Demokraták vezetője alig burkolt utalást tett arra, hogy bizonyos feltételekkel kész lenne ismét koalícióra lépni a konzervatívokkal. Clegg kijelentette, hogy nem ellenzi elvi alapon a Konzervatív Párt által a brit EU-tagság sorsáról tervezett népszavazást, de hozzátette, hogy jelenleg nem is ezt tartja elsődleges fontosságú kérdésnek, hanem például az államháztartás kiegyensúlyozását vagy az állami egészségügyi szolgálat finanszírozási problémáinak kezelését.
David Cameron tervei szerint ha a Konzervatív Párt kormányon marad a csütörtöki választások után, Nagy-Britanniában legkésőbb 2017 végéig népszavazást tartanak a brit EU-tagságról, de addig a kormány újra akarja tárgyalni az Európai Unióhoz fűződő viszonyrendszerét Brüsszellel. A tervezett tárgyalások középpontjában a konzervatívok szándékai szerint az EU-társállamokból érkező munkavállalók bevándorlási szabályainak radikális szigorítása állna, és a brit választók e tárgyalások eredményei alapján dönthetnének arról, hogy az EU-n belül vagy azon kívül akarják-e tudni hazájukat.
A Munkáspárt – a konzervatívoktól eltérően – nem szándékszik mindenáron népszavazást tartani a brit EU-tagságról, csak abban az esetben, ha London további sarkalatos döntési jogköröket lenne kénytelen átadni Brüsszelnek. A Labour hivatalos álláspontja szerint azonban ez valószínűtlen.
