Ha meg akarjuk érteni a kétezer esztendős történet egyik legkülönösebb eseménysorát, Lukács egy meglehetősen baljós kijelentéséből kell kiindulnunk. ,,Az ember fia emberek kezébe adatik."
Mindez megrémítette és elkeserítette a tanítványokat, s kimondottan felháborította Pétert. Ez is magyarázata lehet annak, hogy a tanítványok Péteren kívül nem voltak jelen Mesterük kivégzésén. Veres Géza vallástörténész A zsidó Jézus című könyvében kifejti, hogy Jézus feltámadása ,,…nem tekinthető logikus szükségszerűségnek Izrael prófétai hagyománya keretében, hiszen (…) sem a Messiás szenvedése, sem pedig halála, illetve feltámadása nem volt része a judaizmus hitrendszerének az I. században". De a feltámadás, legalábbis az evangéliumok tanúsága szerint, megtörtént, s ők, felismerve a tény hatalmas jelentőségét, megpróbálták beleilleszteni a hagyományba. Az evangéliumok elbeszélése hét olyan eseményről értekezik, amely közvetlenül Jézus kreszthalála után történt. Az első és kikerülhetetlen esemény: Jézus holttestét arimathiai József egy sziklasírba helyezi el, amelyet egy odahengerített kővel zár le. A harmadik nap hajnalán az asszonyok ― erről beszámolnak az evangéliumok ― a hatalmas követ elmozdítva találják, a sírt pedig üresen. Belépnek a sírba, ahol Márk szerint egy fehér ruhás ifjúval találkoznak, Lukács szerint kettővel, Máté szerint egy angyallal… Megtudják, hogy Jézus feltámadott, s neki egy üzenetet kell átadniuk Galileában az oda menekülő tanítványoknak. Mindebből két dolog világosan következik: az asszonyok tudtak a sziklasírról, meg is találták azt, Jézus teteme viszont nem volt a sírban. Máté beszámol arról az őrök által megfogalmazott vádról is, miszerint a Megváltó holttestét a tanítványok lopták volna el a sziklasírból. Vermes Géza ezt a vádat megalapozatlannak tartja, kifejti: ,,…pszichológiai szempontból nézve túl lehangoltak és megtörtek voltak ahhoz, hogy egy ilyen veszélyes műveletet végrehajtsanak. Legfőképpen azonban, mivel sem ők, sem pedig mások nem várták a feltámadást, teljesen értelmetlen lett volna egy álfeltámadás megszervezése." A keresztény hagyomány természetesen javít a beszámolókon, hiszen Jézus ezután többször is megjelenik tanítványai előtt, akik tanítójukat élve látják, s ezt a tényt kapcsolatba hozva az üres sziklasírral, megteremtették Jézus feltámadásának hitét.