KÓRÉH ATTILA, Sepsiszentgyörgy. Azt írják a helyi lapok, mondják a rádiók, hogy a Gólya utca felújítása befejeződött. Hát ez nem így van, és erről bárki meggyőződhet, aki a helyszínre látogat. Az utca elejét – a Kórház utcától a Tavasz utcai kereszteződésig – valóban megcsinálták szépen, de onnan a Fenyves utcáig mindent félbehagytak, még olyan sincs, amilyen volt.
Pedig ezen a részen legutóbb vagy két évtizede javítottak valamit, akkor is az ott élők panaszára: leöntöttek egy betonsávot az utca egyik oldalán a helyi buszok számára, mert akkor még több is naphosszat ott várakozott órákig zúgó motorral a házak előtt. Azóta ez is feltöredezett, és ráadásul még túrtak-fúrtak is az utcában, olyan, mint háború után. Tavaly decemberben kiszedték a régi lámpaoszlopokat, de nem tettek újakat, reggel-este sötétben botorkálunk az egyenetlen járdákon. A lapokat annak idején – az ötvenes évektől lakom ott – mi magunk fektettük le közmunkával, most azokat is felszedték, többet eltörtek, és amit visszatettek, abban sincs köszönet, az egyik lejjebb, a másik feljebb áll, erre-arra ferdülnek. A kocsibehajtókat feltörték és úgy hagyták, ahol a kábeleket lefektették, ott gödör van, és mindezen nem segít, hogy az út közepére tettek négy aszfaltfoltot. Ez a mi gondunk, ott lakóké, akik valahogy mindig lemaradunk a városszépítési térképről, de az már többeket bosszant, hogy a leányblokk melletti gázállomásnál leszűkítették az utat, pedig ott nem kell olyan széles járda. A buszmegállókat nagy ívben kikanyarították, de arra nem gondoltak, hogy egy padot odategyenek, pedig a végállomáson elég sokat várakoznak a többnyire idős környékbeliek – igaz, ott keskeny járda maradt a nagy felújítással. Az új gáz- és villanyórák sem tűnnek biztonságosnak, jelenlegi állapotukban bárki hozzányúlhat. Ezekre is oda kellene figyelni!
P. ANNA, Sepsiszentgyörgy. Egyszerűen nagyszerű, ami velem történt, teljesen ismeretlenül. Egy ügyfél, egy név-adat, egy megoldást igénylő dolog, ennyi. Ez volt az én esetem az Electrica vállalat sepsiszentgyörgyi ügyfélfogadójában levő szolgálatos számára. Vajna Anna, aki csak az adatokat látta, mégis személyként kezelt. Úgy tette a dolgát, mintha saját problémáját kellett volna megoldania. Az aranyszabály szerint dolgozott: „tedd azt másnak, amit szeretnél, hogy neked tegyenek”. Így nemcsak a bosszúságtól mentett meg, hanem a fölösleges pénzkiadástól és nagyon sok utánajárástól is. Köszönöm a kedves kiszolgálást a 205-ös irodában dolgozóknak, kívánok jó egészséget, folytonos jókedvet a munkához, ugyanakkor jó fizetést, amit az ilyen alkalmazott megérdemel.
BOCZ KLÁRA, Sepsiszentgyörgy. Május 5-én a Grigore Bălan út 28-as tömbházában, ahol én is lakom, csaló vert át egy egyedül élő idős hölgyet. Vízóraellenőrnek adta ki magát, és azt mondta, hogy most 38, pár nap múlva azonban 100 lejt kell kifizetni a felülvizsgálatért. A mit sem sejtő néni adott 40 lejt, a visszajárót sem kapta meg, mert a csaló eltűnt. Miután a szomszédom rájött, hogy becsapták – mert sem füzet, sem írószer, sem munkaruha nem volt az álellenőrnél, aki egy helybeli cég alkalmazottjának adta ki magát –, érdeklődtünk a cégvezetőnél, és megtudtuk, hogy nem végeztek ilyen ellenőrzést. A történteket mások okulására írtam le. Ahhoz, hogy hasonló eset ne történhessen meg, igazoltatni kell az ismeretlenül bekopogó személyeket!
F. B. és F. Z., Brassó. A Szent György Napok egyik színházi előadására jöttünk a múlt héten, és nagyon meglepődtünk, amikor kiderült, hogy jegyet nem az előcsarnok jegyirodájában árulnak, mint más színházakban, hanem kiküldtek az utcáról nyíló közönségszervező irodába. Ott is többen voltak, de nem derült ki, hogy a két asztal melyikéhez kell sorba állni, és nem mindenki a pár perc múlva kezdődő produkcióért volt ott, sőt, ketten is ráérősen megbeszélték a jegyárus hölggyel, amit a másnapi darabról tudtak, ami elég idegesítő annak, aki nem szeret késni a színházból. De talán ők tudták, hogy nem kezdenek pontosan... Végül bejutottunk idejében (kis késéssel), megnéztük az előadást, utána pedig sétáltunk egyet. Megcsodáltuk a parkot, és visszatérőben arról beszéltünk, hogy a színházra bizony ráférne a felújítás. A terem kopott és levegőtlen, kívülről sem mutatja az épület a sepsiszentgyörgyi színészek színvonalas teljesítményét.
K. A., Sepsiszentgyörgy. Az Olt-hídról az Oltmező út felé vezető járda több mint tíz éve nem volt felújítva, aszfaltozva. Esős időben a vízzel telt kátyúk miatt a gyalogos kénytelen az országútra, a kocsik elé kilépni, mert ilyen méretű gödröket átugrani sem lehet.