A vőfély napjainkban is kiemelt alakja, szervezője és levezetője a lakodalomnak, akire nagy felelősség hárul, hiszen összhangot teremt a zenészek, szakácsok, pincérek, egyéb szolgáltatók és a vendégek között, ő az, aki levezényli az egész eseményt, neki kell tudnia, hogy a pincérek mikor hozzák be a különböző fogásokat, a zenekar mikor húzza a talpalávalót, mikor ne zenéljen stb. A vőfélykedésről mint mesterségről, annak kulisszatitkairól beszélgettünk Felső-Háromszék egyik legfiatalabb és legismertebb ceremóniamesterével, Gál Botonddal.
– Torján születtem, a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Elméleti Líceum matematika-informatika szakán érettségiztem 2003-ban. Felsőfokú tanulmányaimat 2007-ben végeztem a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának marketing szakán, majd a nagyszebeni Lucian Blaga Egyetem pénzügy szakán szereztem mesteri diplomát. 2007 óta a kézdivásárhelyi Apor Péter Szakközépiskolában oktatok gazdaságtudományi szaktantárgyakat. A 2012-es helyhatósági választásokon Torja község tanácsában önkormányzati képviselői mandátumot szereztem. Öt éve vagyok nős, két gyermek édesapjaként nemcsak szakmai téren, de otthon, családi környezetben is beteljesedett életem. Tagja vagyok a helyi amatőr színjátszó csoportnak, hétvégén pedig szívesen vőfélykedem esküvőkön.
– Hogy lesz egy középiskolai tanárból vőfély?
– Vőfélyi pályafutásom 2011-ben kezdődött, amikor egy kedves kolléganőm kinevezett házasságkötési ünnepsége ceremóniamesterévé. Nem vettem komolyan, azt gondoltam, csak viccelődik. De egyre határozottabban ismertette velem az esküvő részleteit. Ekkor már éreztem, hogy komolyan gondolja, és alaposan utánanéztem ennek a hivatásnak. Még az első ceremóniavezetői fellépésem előtt bizalmat szavazott nekem egy másik, frigyre lépő pár is, és úgy kaptam felkérést újabb esküvő levezénylésére, hogy még egyszer sem voltam vőfély.
– Mikor döntötte el, hogy lakodalmas gazda lesz, és azóta hány lakodalmat vezetett le? Hívták-e Háromszéken kívül más vidékekre?
– A döntés a fent említett, első sikeresen levezényelt esküvő után történt, ugyanis következő hétvégén is lakodalomba hívtak Szilágysomlyóra, itt is a vőfély szerepét szabták rám. Céltudatosabban odafigyeltem minden apró részletre, minden felmerülő helyzetre, s így ismét nagy sikert aratott tevékenységem. Innen már nem volt megállás. Fokozatosan megismertek, azóta egymást követik a felkérések, és akarva-akaratlan vőfély lettem. Felkéréseket kaptam és folyamatosan kapok Brassóból, Gyergyó vidékéről, Szilágyságból, de még Budapestről is. Nagyon szívesen veszek részt esküvőn az ország bármely vidékén, hiszen kihívást jelent számomra az idegen környezetben történő ténykedés román, angol és német nyelven is. Nem tudom pontosan megmondani, hány esküvőt vezettem le eddig, szerintem nem is a mennyiség a fontos, hanem a minőség. Úgy hiszem, sokkal inkább az számít, hány ifjú pár gondol vissza szívesen esküvőjére azzal az érzéssel: „Ez valóban életünk legszebb napja volt.”
Önmagamat adom
– Van-e példaképe?
– Azonosítsd önmagadban, hogy mivel szeretsz foglalkozni, és találd meg azt, aki fizet is érte – egyik egyetemi tanárom szavai ezek, mögöttük mély tartalom húzódik. Én megtaláltam, amit szeretek, és még hosszú ideig szeretném ezt a szolgáltatást végezni. Pályafutásom kezdetén sem próbáltam senkit utánozni, önmagamat adom, sajátos stílusban vezénylem az eseményeket, így példaképről nem nagyon beszélhetek.
– Mi a vőfély feladata?
– A vőfély az események és programok koordinátora, aki a stáb (zenész, fotós, videós, pincérek és egyéb szolgáltatók) munkáját összehangolja és irányítja. Ha részletesebben lebontjuk a tulajdonképpeni feladatkört, akkor a főbb tevékenységek között említhetem a vendégek köszöntését a családi házaknál (vőlegénynél, menyasszonynál), a vőlegény köszöntését, a menyasszony kikérését, köszöntését, a családtagoktól történő búcsúztatást, a vőfélyszalag-tűzést, az esküvői menet vezetését (gyalog, gépkocsin vagy hintón), vendégfogadást, az ünnepi vacsora hivatalos megnyitását, a vendégekkel történő fotózkodás megszervezését, a pohárköszöntőt, a nyitótánc felkonferálását, lakodalmi ételek felvezetését, a vendégekkel közös táncok és játékok megszervezését. A vőfély az ifjú párral közösen kigondolt tematika szerint vezeti az ünnepséget, ezáltal valamennyire leveszi az ünnepeltek válláról a szervezés terheit.
– Milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie egy jó vőfélynek?
– A jó vőfély tudása legjavát adja, hogy az esküvő forgatókönyve megvalósítható eseményeket tartalmazzon. Az előkészítés alatt felhívja a figyelmet az esetleges problémás helyzetekre, és megoldásokat javasol. Tanácsadóként és vezetőként dolgozik együtt az ifjú párral az esküvő sikeréért. Irányít, felügyel, egyensúlyban tart. Az együttműködés, a kommunikáció és az élmény hármas egységében irányítja a háttérben futó munkát, kommunikál a vendégekkel, és felépíti az eseményeket úgy, hogy azok mindenki számára élménnyé váljanak. Tudja, hogy nem ő a főszereplője az estének. Jelenléte meghatározó, de nem veszi el a figyelmet a párról. Minden megszólalásának oka és célja van. Figyelembe veszi és összehangolja a pár igényeit, a vendégek kulturális sokszínűségét és a helyszín adta lehetőségeket. Szükség esetén felhívja a figyelmet a létrejövő konfliktusokra, és megoldást kínál ezek elkerülésére. Soha semmilyen körülmények között nem erőltet a párra olyan eseményt, amely nem összeegyeztethető sajátos stílusukkal, igényeikkel. A vőfély megérkezése pillanatától a pár tökéletes támasza. A legapróbb kérésektől a komoly problémák elhárításáig mindenre reagálnia kell. Jó, ha megszólalásai érdekesek, de nem túlzóak. Humorral, kedvességgel és határozottsággal kezeli a vendégsereget.
– Kézdiszéken elég sok a vőfély, mondhatni telített a piac. Létezik-e a vőfélyek között szakmai irigység?
– Vidékünkön valóban nagy számban vannak jelen a szakma képviselői, ennek ellenére nem tapasztaltam irigységet a vőfélykollégák között, barátaimnak tekintem őket. A telített piac fontos tulajdonsága, hogy felszínre hozza a vőfélyek legjobb tudását. A kiélezett versenyhelyzet mindenkiből a legjobbat tárja fel, egyediséget és változatosságot biztosítva a házasulandó pároknak.
– Vett-e részt itthon vagy határon túl vőfélytalálkozón?
– Tavalyelőtt ősszel részt vettem a hetedik alkalommal megrendezett Kárpát-medencei Vőfélytalálkozón, amelyet a magyarországi Földes nevű település szervezett, és ahová csaknem százharminc vőfélyt hívtak meg. Felemelő érzés volt ott lenni és átélni, hogy nem úgy tekintünk egymásra, mint vetélytársra, az esemény a barátság és az összetartozás jegyében zajlott.
Hagyományos és modern együtt
– A XXI. században mennyire él még vidékünkön a hagyományos lakodalom?
– Átalakulóban van a világ, ahogyan minden körülöttünk. Megváltoztak az esküvők és a szokások is, egy dolog azonban megmaradt: az esküvő lényege, a szeretet, a szerelem kifejezése életre szóló kötelék formájában. Az ifjú párok többsége keveri a hagyományos elemeket a modern esküvő összetevőivel, és ehhez nagyon sokszor mereven ragaszkodnak. Talán innen adódik az a kettős szakmai identitás, hogy míg egyik rendezvényen vőfélyi minőségben jelenek meg, addig egy másik esküvőn ceremóniamesterként tevékenykedem. És ez nem feltétlenül jelent problémát, csupán rámutat arra, hogy mennyire sokszínű a XXI. századi esküvők világa.
Lejegyezte: Iochom István
