Kun Miklós történész tegnap az M1 aktuális csatorna műsorában azt mondta, Oroszországban minden ellentmondásos, erre utalt, hogy a díszszemlén már az egyenruha is nagyon furcsa volt, hiszen a cári kétfejű sas, a cári trikolór és a vörös zászló, vörös csillag is jelen volt.
Kun Miklós szerint Vlagyimir Putyin orosz államfő békülékeny beszédet tartott, amelyben egy kicsit megvádolta a Nyugatot azzal, hogy a 30-as években elnézték Hitlernek az előrenyomulást, azonban Putyin „megfeledkezett arról”, hogy 1939 augusztusa és 1941 tavasza között a sztálini Szovjetunió Hitler szövetségese volt, és együtt támadták meg Lengyelországot. A történész értékelése szerint a parádé kivételével Sztálin je­gyében zajlott az ünnepségsorozat. Pél­daként említette, hogy a Krím félszigeten a felvonulás előtti hetekben hatalmas Sztálin-poszterek jelentek meg, amelyeket május 9-ére leszedtek, de szó van arról is, hogy Volgográd neve vissza­nyeri a Sztálingrád nevet, illetve hogy még több Sztálin-szobrot állítanak. Hoz­zátette: Oroszország teszteli a világot, hogy Sztálin rehabilitálásában meddig lehet elmenni.
Ukrajnával kapcsolatban Putyin mérsékeltebb volt az Angela Merkel német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatóján elmondottakban – értékelt a történész. Szerinte jelenleg sincs tűz­szünet Ukrajnában, hiszen Porosenko ukrán elnök az amerikai hírszerzés adataira hivatkozva azt mondta, hogy 50 ezer orosz katona állomásozik a határon, és a felkelő szeparatisták is 40 ezren vannak. Véleménye szerint ha az Orosz­ország elleni szankcióknak nem lesz vége, akkor ott hadmozdulatok lesznek. A leglényegesebb kérdés, hogy mikor lesz választás a szeparatista területeken, és ki fogja a választások után ellenőrizni a határokat. Nem lesz egyhamar béke – vélekedett a történész.
Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő a Kossuth rádióban azt mondta: Angela Merkel német kancellár mondott egy-két nagy bölcsességet, fantasztikus mondatot vasárnapi moszkvai látogatásán. Bölcsességeinek egyike, hogy Eu­rópa feladata a háború megakadályozása és nem a demokrácia terjesztése, a másik hogy az orosz–ukrán válságra csak politikai megoldás lehetséges. Németország továbbra is közvetíteni szeretne a saját szövetségi rendszere és Oroszország között – Nógrádi György kül- és biztonságpolitikai szakértő szerint ez derül ki Angela Merkel német kancellár hétvégi nyilatkozatából. Az elemző felidézte, hogy a kancellár vasárnap Moszkvában Vlagyimir Putyin orosz elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján a Krímről is beszélt, azt hangsúlyozta, hogy diplomáciai megoldás kell, mert a félsziget Oroszországhoz csatolása az európai biztonsági rendszer megsértése.
Azzal kapcsolatban, hogy Merkel nehezményezte, továbbra sincs tűzszünet Uk­rajnában, Nógrádi György azt mondta, az valóban csak papíron létezik, a valóságban soha nem volt. Az elemző szerint Ukrajnában jelenleg alacsony intenzitású konfliktus van, a mérce ma már az, hogy napi tíznél több vagy kevesebb halottja van-e az összecsapásoknak. Jelenleg az utóbbi jellemző. Közben mindkét fél a másikat vádolja és szemérmetlenül hazudik. Nógrádi György elmondta: ami számára érdekes, hogy a két szakadár ukrajnai terület, Donyeck és Luhanszk egyre kevésbé fogadja el Moszkva fennhatóságát, egyfajta önjáróságra törekszik. Az elemző szerint ez életveszélyes. Ezzel egy időben egyre nagyobb az ellentét az ukrán elnök, Petro Porosenko és a miniszterelnök, Arszenyij Jacenyuk között. Európa is megosztott az ukrán krízis kérdésében. Az amerikaiak álláspontját – hogy a katonai megoldás felé kell menni – Nagy-Britannia, a balti és a skandináv államok, Len­gyel­ország és részben Románia is támogatja. Több más állam azonban, így Ausztria, Csehország, Szlovákia és Magyarország a német–francia politikai kezdeményezés mellett áll. A három fő játékos, Amerika, Németország és Oroszország három különböző koncepcióval közelít a válsághoz.