AKIKNEK NEM GOND A MINDENNAPI. A Transgaz vezérigazgatója a legjobban fizetett az állami energetikai társaságok vezetői közül. A Ziarul financiar összeállítása szerint az 1,6 milliárd lejes forgalmat jegyző céget irányító Petru Văduva havi juttatása 150 ezer lej. A Transelectrica élére kinevezett Ion-Toni Teau bére 70 ezer lej, míg a földgázkitermelésben érdekelt Romgazt vezető Virgil Metea tavaly nettó 22 ezer lejt keresett havonta. A gazdasági lap szerint a tőzsdén is jegyzett legjelentősebb állami cégek versenyszférából kinevezett vezetői tavaly összesen 4,4 millió lejes bevételre tettek szert alapfizetéseikből, illetve az azt kiegészítő bónuszokból.
HOPPON MARADT VÁLASZTÓK. Tizenöt megye mintegy félmillió állampolgárának pillanatnyilag nincs képviselője a törvényhozásban. Végleges ítélet hiányában, az előzetesen letartóztatott vagy házi őrizetben lévő honatyák nem tudnak munkahelyükre eljutni. Ilyen helyzetben van többek közt Elena Udrea, 12 ezer Neamţ megyei polgár küldöttje vagy a 15 ezer Argeş megyei lakost képviselő Theodor Nicolescu is, miközben további 32 megválasztott törvényhozó lemondott mandátumáról. Listavezető Bukarest, ahol 80 ezer lakos maradt parlamenti képviselet nélkül. (Digi24)
BEPANASZOLJA AZ ÁLLAMOT az Emberi Jogok Európai Bíróságánál a korrupcióval gyanúsított Elena Udrea. A volt fejlesztési miniszter a napokban került előzetesből házi őrizetbe, és azt sérelmezi, hogy a román állam nem biztosít emberhez méltó feltételeket a börtönökben, így az emberek egész életükre megváltoznak azon körülmények között, amelyeket a fogva tartás idején kénytelenek elszenvedni. „Az előzetes letartóztatás olyan eszköz, amelynek során az embereket terrorizálják és arra késztetik, hogy olyan bűncselekményeket is bevalljanak, amelyeket el sem követtek. Másrészt egyesek számára imázsépítő tényezőként szolgál” – mondta Udrea, megjegyezve, hogy Laura Codruţa Kövesi főügyész esetét is ebbe a kategóriába sorolja. (Krónika)
ELUTASÍTOTT SZÉLSŐSÉGESEK. Megtagadta az illetékes bíróság egy fasiszta párt bejegyzését. A Mindent az országért (Totul pentru Ţară) csoportosulást azzal vádolják, hogy megszegte a párttörvényt, tagjai egyike pedig tagadja a zsidók elleni 1941-es pogromot. Az utóbbi 25 évben ez az első alkalom, hogy egy hazai bíróság betiltja egy szélsőjobb csoportosulás tevékenységét. A bejegyzés megtagadásának egyik indoka, hogy 2008-ban és 2012-ben a pártnak nem sikerült összegyűjtenie a szükséges számú támogató aláírást, ugyanakkor a legutóbbi választásokon nem indítottak saját jelöltet – ezzel megszegték a vonatkozó jogszabályt, ami egyúttal az alakulat feloszlatását eredményezheti. (Rador)
