Nagy többséggel fogadta el tegnap a képviselőház a helyi zászlók megalkotásáról és használatáról szóló törvényt, melynek értelmében a közigazgatási egységek – községek, városok, megyék – saját lobogó készítését kezdeményezhetik.
A települési vagy megyei tanácsban elfogadtatott zászlót azonban a kormánynak is jóvá kell hagynia. A zászlókon szerepelhet a helyi címer és a település neve is, mely a kisebbség nyelvén is feltüntethető ott, ahol az illető közösség lélekszáma eléri a lakosság húsz százalékát. A törvény szerint két vagy több közigazgatási egységnek nem lehet azonos zászlaja, a helyi lobogó jelképei és színe nem sértheti a román nemzeti jelképeket és nem tartalmazhatja más nemzetek jelképeit. A helyi zászlók a közintézményeken is kitűzhetőek, de csak Románia és az EU lobogójával együtt.
A jelképhasználatra vonatkozó törvénytől az RMDSZ azt reméli, megszünteti a székely zászló üldözését. Egyértelmű szabályozás hiányában ugyanis az elmúlt időszakban perek sorozata indult a székely zászlót kitűző, magyar vezetésű önkormányzatok és magánszemélyek ellen. A hatóságok Székelyföld létét is többször megkérdőjelezték arra hivatkozva, hogy ilyen nevű közigazgatási egység nem létezik Romániában.
Az RMDSZ tavaly márciusi kormányra lépésekor állapodott meg akkori koalíciós partnereivel a helyi jelképek használatáról szóló jogszabály kidolgozásáról. Máté András Levente, a szövetség képviselőházi frakciójának vezetője szerint a zászlótörvény elfogadása által a romániai magyar közösség jogos elvárása teljesült. „Egy közösség identitását nem lehet központilag korlátozni – szögezte le Máté –, éppen ezért minden olyan törekvést kötelességünk felkarolni, amely a helyi azonosságtudatot erősíti. Napjaink Európája sokszínűségről és multikulturalitásról szól, nekünk ezt az elvet kell követnünk, hiszen csak így alkothatunk erős közösséget mind szórványban, mind Székelyföldön.”
A törvény ugyan a helyi zászlók helyzetét szabályozza, a székely zászlóra nem tér ki. Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezető-helyettese viszont korábban az MTI-nek úgy nyilatkozott, semmi nem gátolja a közigazgatási egységeket, hogy a „székely zászlóra tegyék fel saját címerüket”.
A zászlótörvényt nem minden magyar szervezet támogatja. A Székely Nemzeti Tanács már korábban bírálta a készülő jogszabályt, és annak bojkottjára szólította fel az önkormányzatokat, mert úgy tartja, hogy annak célja a székely zászló szabad használatának korlátozása. „Mi is tiszteljük Románia állami jelképeit, nem kívánjuk módosítani vagy feliratozni azokat, de hasonló tiszteletet várunk többségi honfitársainktól és az állam intézményeitől is a székely zászló iránt” – fogalmazott Izsák Balázs SZNT-elnök egy tavalyi felhívásban.
A képviselőház tegnap a nemzeti jelképekre vonatkozó, 1994-ben elfogadott törvény két módosító indítványáról is szavazott. Az egyik tervezet arra kötelezte volna a tanárokat, hogy minden tanítási nap elején, a másik pedig arra, hogy minden hétfőn az első óra előtt elénekeltessék az iskolásokkal a román himnuszt. A képviselőház mindkét indítványt elutasította.
