Hírsaláta

2015. május 18., hétfő, Belföld

BÜNTETŐÜGYEK ÁRNYÉKBAN. Bár mandátumát a legtisztességesebb kormány ígéretével kezdte, a Victor Ponta kormányfő által vezetett négy kabinetből eddig 13 miniszter került az igazságszolgáltatás célkeresztjébe. Relu Fenechiu után a napokban lemondott Liviu Dragnea, a második tárcavezető, akit mandátuma idején ítéltek el. Darius Vâlcov volt pénzügyminiszter napjai előzetes letartóztatásban telnek, Mircea Diaconu volt kulturális tárcavezetőt összeférhetetlenség okán vizsgálták.

Daniel Chiţoiu pénzügyminiszter esetében a képviselőház utasította el a vizsgálat elindítását, Victor Paul Dobre egy, a referendum ügyét érintő dosszié szereplője volt. A gazdasági miniszter, Varujan Vosganian elleni eljárást a szenátus akadályozta meg, és Dan Şova esetében is elutasították az előzetes letartóztatásra vonatkozó hatósági kérést. Cristian David csúszópénzt fogadott el, Dan Nicát és Ecaterina Andronescut a Microsoft-licenszek ügyében vizsgálták, míg a közlekedésért felelős Ovidiu Silaghit befolyással való üzérkedéssel vádolják. Corneliu Dobriţoiu védelmi miniszter első körben egy év felfüggesztett szabadságvesztést kapott, míg Ioan Mang oktatási tárcavezető plágiumvádak miatt alig egyhetes tevékenység után távozott posztjáról. (Digi24)
NEM ADJÁK FEL. Június 14-én ismét népszavazást tartanak Nagyvárad és Váradszentmárton egyesítése kapcsán – erről a települések polgármesterei, Ilie Bolojan és Lucian Popuş tájékoztattak az első érvénytelen referendum kiértékelőjén. Bolojan elmondta, a június 14-ei szavazás a városnak minimális összegbe kerül, csupán az urnabiztosokat és a szavazócédulákat kell fizetni. A nagyváradi polgármester úgy véli, egy hónap alatt nagyon sokan rádöbbennek még arra, hogy a megyeszékhely szempontjából az egyesítések elkezdése menyire fontos. Ilie Bolojan egyébként nehezményezte, hogy mind a Szociáldemokrata Párt, mind az RMDSZ ellenpropagandát folytatott a referendum kapcsán. (Reggeli Újság)
ELISMERÉS AZ ANYANYELVHASZNÁLATÉRT. A civil felelősség tudatosításáért, illetve a magyar nyelv nyilvános használatának bátorításáért idén a kolozsvári Igen, tessék! Mozgalom kapta meg a Nyelvőrzés Sütő András Díját. Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének elnöke, Péntek János szombaton Szatmárnémetiben adta át az elismerést a Magyar nyelv napjai rendezvényen. A Maszol tájékoztatott: a kitüntetést évente egyszer ítélik oda olyan nyelvészeknek, nyelvművelőknek, közéleti személyiségeknek, akik a magyar nyelv tisztaságának megőrzéséért, az anyanyelvi kultúra ápolásáért, a magyarul beszélők anyanyelv-használati jogaiért munkálkodtak.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mi a véleménye az elnökválasztás érvénytelenítéséről?






eredmények
szavazatok száma 720
szavazógép
2015-05-18: Belföld - Kuti János:

Fától az erdőt (A múlt hét)

Az öreg zsidó nagy titkot hagyott fiára, miszerint szőlőből is lehet bort készíteni. Nemsokára az öreg székely azt a nagy titkot oszthatja meg majd utódjával, hogy bútort gyártani még fából is lehet! A Pro Wood klaszter küldöttségének tagjaként részt vehettem a kölni és hannoveri faipari vásárokon. Bizakodóak lehetünk, mert ha ki is pusztítják erdeinket, akkor mi is, akárcsak mások, a bútort fémből, műanyagból, üvegből és egyebekből fogjuk előállítani. A kiállításon mindenütt gépek vágták a fát hűvös halmokba.
2015-05-18: Belföld - :

Partium zászlaja és címere (A hétvége hírei)

A Partiumi Autonómia Tanács (PAT) szombati ülésén elfogadta a régió címerét és zászlaját – közölte vasárnapi közleményében a testület. Mind a címer, mind a zászló fehér mezőben piros kettős keresztet és négy piros vízszintes csíkot tartalmaz. A jelképek megalkotására egy évvel ezelőtt írtak ki pályázatot az erdélyi országgyűlés 1659-ben elfogadott határozata alapján, mely „Magyarország Erdélyhez incorporáltatott része” jelképeként a négy folyóvizet és a kettős keresztet jelöli meg.