Nélkülünk ünneplik a magyar orvosit

2015. május 19., kedd, Belföld

A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar oktatóinak tiltakozó távolmaradása mellett emlékeznek szerdán az intézményben arra, hogy Mihály román király hetven évvel ezelőtt hozta létre azt a magyar tannyelvű egyetemet, amelyet a MOGYE jogelődjének tekint.
 

Az egyetem honlapján közölt hír szerint A királyság napja című rendezvényen vendégül látják Margit hercegnőt (Mihály király lányát) és férjét, Radu herceget. A hercegi pár jelenlétében avatják fel az egyetem épületén Mihály király domborművét.
Az ünnepségről távol maradók nevében Szabó Béla professzor, az egyetem magyar tagozatának vezetője elmondta: azt sérelmezik, hogy a hónapokkal ezelőtt elkezdődött évfordulós rendezvényeken szó sem esik arról, hogy az 1945-ös királyi rendelettel magyar tannyelvű egyetemet hoztak létre, és csak 1962-ben vezették be a román nyelvű oktatást is a tanintézetben. „Ha a magyar tagozat elsorvasztása miatti tiltakozásunk jeléül nem veszünk részt azokon a szenátusi üléseken, amelyeken elvileg még döntéseket is hoznak, sok értelmét nem látjuk annak, hogy most kiüljünk a kirakatba egy protokolláris eseményen. Felme­rült az is, hogy szervezzünk valamilyen tiltakozó akciót, de végül úgy határoztunk, hogy tekintettel leszünk a hercegi párra” – közölte Szabó Béla. Hozzátette: bízik benne, hogy a hercegi pár tájékozódott a helyzetről, és tudja, hogy okkal hiányoznak a magyarok az évfordulón.
Az 1948-ban lemondatott Mihály király 1945. május 28-án királyi rendelettel létesített Kolozsváron magyar tannyelvű egyetemet bölcsészeti, jog- és közgazdaság-tudományi, természettudományi és orvosi karral. Az intézmény pár hónappal később a Bolyai Tudomány­egyetem ne­vet vette fel. A királyi rendelet azt is megszabta, hogy a kolozsvári román tannyelvű tudományegyetem a magyar orvostanhallgatókat is befogadja laboratóriumaiba és klinikáiba. Ez a rendelkezés azon­ban nem teljesült, ezért a magyar orvosi kart Marosvá­sárhelyre költöztették. A marosvásárhelyi orvosi egyetem 1958-ban vált ki a Bolyai Tudományegyetemből, és kapott önálló jogi státust. A MOGYE-n a kommunista pártvezetés szóbeli utasítására vezették be 1962-ben a román nyelvű oktatást is, amely fokozatosan háttérbe szorította a magyar orvos- és gyógyszerészképzést. Ma az egyetem döntéshozó testülete a román oktatók kétharmados többségével működik. A magyar vezetők a magyarokat sújtó belső intézkedések ellen tiltakozva 2014 áprilisában testületileg lemondtak tisztségükből, és kivonultak az egyetem szenátusából.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 1210
szavazógép
2015-05-19: Belföld - :

Székelyföld egyharmada „látszik”

A 153 székelyföldi önkormányzatból mindössze 51 fogadta el az SZNT által kezdeményezett határozatot, amelyben kinyilvánítják, hogy a Székelyföld nevű, különálló közigazgatási egységhez kívánnak tartozni, ahol szerves törvény szavatolja az autonómiát, és az állam nyelve mellett a magyar is hivatalos.
2015-05-19: Belföld - :

Jó és rossz törvényekről beszélt az államfő

Kihirdette a választási reformcsomag első három törvényét – a párttörvényt, a pártfinanszírozási törvényt és az önkormányzati választási törvényt – jelentette be tegnapi sajtóértekezletén Klaus Jo­hannis. Az államfő úgy értékelte: a jogszabályok előrelépést jelentenek a politikai képviselet hatékonyságának javítása, a pártok gazdálkodásának átláthatóbbá tétele terén, de aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a parlament „késésbe került” a külföldön élő román állampolgárok levélben való szavazásának szabályozásával. Johannis közölte: két másik jogszabály kihirdetését elutasította.