László Endre neve összefonódott a szakmával, hiszen a kilencvenes évek elején elsők között alapította a Treff utazási irodát (amelyben azóta is résztulajdonos), az évek során pedig a turisztikai programszervezés, illetve a szakmai igényesség egyik képviselője lett Háromszéken. És nem csak.
Mégsem készült lapunkban vállalkozói portré róla. Pedig egy sor újdonságszámba menő szolgáltatás bevezetése is hozzá köthető, a jelenleg általa vezetett Transilvania Tourist Service Kft. pedig az első Székelyföldön, amely egy nagy német hálózathoz csatlakozik. E hiányt kívánjuk pótolni alábbi interjúnkkal, amelyben a kezdetekről, a lehetőségekről és a helyi turisztikai kínálat kitörési pontjairól is beszélgettünk.
Alulról kezdeni
– Miért éppen a turisztika mellett kötelezted el magad?
– Beleszülettem, családi hagyomány. Szüleimmel a megyésítés után kerültünk Szentgyörgyre, édesapám a megyei turisztikai hivatal vezetője volt, nővérem is a szakmában dolgozott, s bár próbálkoztam mással is fiatal koromban, nagyon hamar elcsábított az idegenforgalom. A turisztikának két oldala van: én a szervező-eladó és a szolgáltatásokat igénybe vevő részét is művelem. A szűk lehetőségekhez képest elég sok mindent megkaptam 1989 előtt is, vakációkban voltam szállodai csomaghordó, pincérsegéd. Most tanítok is az Amőbánál, ott is elmondom, hogy ahhoz, hogy valaki jól tudjon vezetni egy turisztikai vállalkozást, alulról kell kezdeni, mindent kell ismerni. Főleg, ha valaki a programszervezésben akar eredményeket elérni.
– Hogyan kezdődött a vállalkozói élet?
– Már ’89 előtt utazási irodában dolgoztam, külföldi utazások értékesítésével foglalkoztam az ország egyik legszebb irodájában, de a kezünk meg volt kötve: Bukaresttől megkaptuk a programokat, először a szakszervezetek kiválasztották a helyeket az élmunkásoknak, ami kevés maradt, a pultnál eladtuk. Ebből sok szakmát nem lehetett tanulni. 1991–92-ben akartuk magánosítani az irodát, de egy tömbben adták el az egész vállalatot a szállodákkal együtt. Tudjuk, milyen privatizáció zajlott, de ez egy másik történet. Pár hét alatt talpra álltunk, s megalakítottuk a saját kis vállalkozásunkat. Akkor a biztonságot egy autóbusz és egy budapesti járat jelentette, de ennek még nem volt sok köze a szakmához.
– Hogyan lehetett elindítani az „igazi” turisztikai szolgáltatásokat?
– Nagyon szerencsésnek tartom magam, hiszen a bukaresti ONT Carpaţi még néhány évig működött, ott néhány régi ismerős rálátást engedett arra, hogyan kell megszervezni például egy külföldi utat, hogyan kell tárgyalni szállodákkal, légi társaságokkal. Akkor szereztem tapasztalatot abban, amivel most foglalkozunk. Idővel persze nemcsak a szakmai tapasztalatot, hanem a nyelvtudást is kellett fejleszteni, ma már a szerződéskötésektől kezdve minden angolul folyik, s azóta is – immár ők is magánosítottak – együtt dolgozunk.
Változott az utazási kultúra
– Változott-e valami ebben a szakmában, és ha igen, mi?
– A változás fő mozgatója az utasok igényének, az utazási kultúrának a fejlődése volt. Eleinte budapesti, isztambuli utak iránt érdeklődtek, de lassan megnyílt a piac, egyre céltudatosabb, igényesebb a kereslet, mind az úti célt, mind a minőséget illetően. Most már európai uniós normák szerint történik minden, az utasszerződéstől a szállodákkal kötött szerződésekig. A versenyben úgy lehet megmaradni, ha egyre pontosabb, egyre jobb minőségű szolgáltatást biztosítunk. Most úgy dolgozunk, mint bármelyik európai utazási iroda, technikai felszereltségben, gondolkodásban és szakmai tudásban is. A szerencsének köszönhetően sikerült elvégeznem Hollandiában egy menedzsmenttanfolyamot, és a legnagyobb holland utazási irodánál gyakorlatoztam, olyan dolgokat tanultam, amiről akkor – 1999-ben történt ez – azt gondoltam, itthon soha nem tudom hasznosítani. Akkor nem voltak charter-járatok, fix repülőhelyek, nagy szerződések szállodaláncokkal stb., de most már minden akkor szerzett tudás hasznosítható.
Két szakma
– Bővülő piacról beszélünk, a térségbeli országokban – lásd Magyarország, vagy épp Horvátország, ahol a GDP 16 százalékát adja az ágazat – nagy a kínálat, növekszik a forgalom. Mi a helyzet nálunk, mit tud ebben segíteni egy turisztikai iroda?
– Hát, ahhoz képest, hogy húsz éve húzó ágazatként beszélünk róla, rosszul állunk, a kamara adatai szerint a megye forgalmának 2–3 százaléka a bevétel, Hargita megyében valamivel magasabb. A rossz privatizáció, a szétvert kapacitások, hogy mindenki azt mondta, nem kell a központi irányítás, a stratégia, ami – bármennyire is furcsa – a változás előtt jól működött. Térségi koncepció kellene, Székelyföld elég nagy ahhoz, hogy bizonyos szegmensek – például a gyógyturizmus vagy a kastélyturizmus – vonzóak legyenek. Az utazási irodák ehhez képest jól állnak, vagy öt-hat is van a megyében és jól tudunk együttműködni, hiszen mindenik igyekezett egy jól körülírható területre koncentrálni. Valójában két különböző szakmáról beszélünk, van a programszervezés és az értékesítés, e tevékenységeket két külön kóddal is jelölik a szakmai jegyzékben. Mi az előbbiben vagyunk elsősorban érdekeltek, az ország majd minden városában viszonteladókkal dolgozunk. Tőlünk veszik a horvátországi vagy montenegrói üdülések nagy részét, a kelet-közép-európai piacra koncentráltunk, itt is például a magyarországi balneo- és wellness-turizmusra.
Nem lehet játszani az emberek szabad idejével
– Mi kell ahhoz, hogy valaki jó programszervező legyen?
– Szeretettel és alázattal kell végezni ezt a munkát, aztán a következetesség, pontosság, szavahihetőség, felelősségérzet is fontos. És az emberi adottság. Úgymond nagyon németesen kell dolgozni, ha hibázol, annak nagyon nagy az ára. Nem lehet játszani az emberek szabadidejével, van, aki évekig gyűjt egy ilyen útra, ha tévedsz, elrontod a szabadságát. S kell például egy kevés pszichológia is, hogyan bánjunk az ügyféllel. Rengeteg turisztikai közgazdász végez manapság, de nincs gyakorlati képzés. Mi most öten dolgozunk, mindenki itt, nálunk szerzett gyakorlati tapasztalatot. Mert egy iroda stílusát is meg kell tanulni. Most beszéltünk az itteni egyetemmel, hogy az első-másodévesekkel három hónapos gyakorlatot szervezünk. Így tudjuk a legjobban kiválasztani a leendő munkatársakat, s ezalatt tudja a készülő szakember is megtapasztalni, hogy megfelel-e ez a munka neki vagy sem.
– Milyen lehetőségek vannak a szakmában?
– Jelenleg úgy 150 irodával dolgozunk együtt, a fejlődés egyértelműen az internetben van, most készül az új weboldalunk, hiszen egyre növekszik az online rendelés, vagyis az, hogy a kliens közvetlenül rendel szolgáltatást. Az irodák már most a rendeléstől a számlázásig, fizetésig mindent el tudnak intézni online, s azon vagyunk, hogy mindezt a nagyközönség is meg tudja tenni. Forgalmunk nagy részét immár kártyás fizetéssel bonyolítjuk. A másik változás – amit tíz évvel ezelőtt nem így gondoltam –, hogy egy híres német turisztikai ügynökség kirendeltségeként hamarosan megnyitjuk irodánkat az Olt utcában. Európa legnagyobb egyéni értékesítő márkairodája lesz ez, Romániában az első, függetlenek leszünk, a Dertourist felhatalmazott értékesítői a régióban.
