Vannak, akik elégedettek a helyi közjó gyarapodásával, de kivárnák a még jobbat, mások sült galambnak hiszik a változásokat. Akik elfeledték, hogy nagyapáink önerőből gyarapították a falut, az utat, utcákat is ők tartották rendben, keveslik mindazt, amit a lepergett negyedszázad hozott, s a tovatűnt félszázadot sem tarthatják Kánaánnak.
Viszonylagosság vert gyökeret
Hajlamosak feledni az emberek az eltelt idők hozadékát. Bár a faluba befutó megyei rangú út aszfaltburkolata több szakaszban folton folt volt, mégis jobb, mint a régi sáros, hullámos makadám. Jó volna, ha a Sepsibesenyő felé tartó szakaszt is feljavíttatná a megyevezetés – emlegették –, nagy a vonzásköre a Besenyői tónak, s rövidítő útszakasz Kézdi-vidék felé. A zömében elöregedett udvari kutak kérdéses minőségű vize helyett szavatolt minőségűt vezethetnek be a házakba, kiépült az ivóvízhálózat. Ez az esztendő elhozza a szennyvízhálózatot is, s jó hír, hogy új aszfaltszőnyeggel borítják a megyei útszakaszt. Azt sem kell elfelejteni – látták be –, hogy leaszfaltozták a Vasút utcát, s aszfaltúton lehet ki- és bejutni a faluba a Szépmezőt átszelő műút irányából is. A föld- és erdőbirtokkal bírók zömét sikerült visszahelyezni tulajdonukba, s ha a törvény nem módosul, jövő esztendeig újramérik az egyéni parcellákat is. Felújított iskolában tanulnak a gyermekek, ugyanis az egykori Kónya-Forró udvarházat, amelyben az iskola működött, visszaigényelték az örökösök, ki kellett üríteni. A volt felekezeti iskolában családorvosi rendelő, közösségi ház és egyházi vendégszobák működnek. Némelyek kissé ködösnek látják a földtulajdon egyik kézből másikba való vándorlását, s sajnos, visszafordíthatatlan folyamatnak. A ifjúság újabb itthoni munkahelyekre vágyik, a fiatal házasok pedig az életminőség jobbulására.
– Mit kértek az angyalosi tanácstagok a községi költségvetés jóváhagyásakor? – kérdeztük Kanyó István tanácsost.
– A központi fekvésű és tanácsi tulajdonban levő épület mentését-felújítását, a Belső és Külső valamint a Kicsi utca javítását-kavicsozását, ami részben meg is történt, megjárta azokat már az útgyalu, a Malom utcát kavicsréteg borítja. Felmerült a ravatalozó építése is mint távlati óhaj, amelynek szükségességéről fura módon egyelőre megoszlik a helybeliek véleménye.
– Mi a következő lépés Angyaloson? – kérdeztük Berde József gidófalvi polgármestert.
– Nem kell elfelejteni – mondta –, hogy megújult a település villanyhálózata, látható-hozzáférhető villanyórákat szereltek fel, és egy transzformátorral gyarapodott a közvilágítás. Következik a szennyvízhálózat kivitelezése. Sürgősen le kell raknunk a megyei műútra kirúgó mellékutcák bejáratánál a szennyvíz-csatlakoztató és leágazó berendezéseket, hogy aszfaltozása után a megyei útszakaszt ne kelljen feltörni. A szennyvizet átemeljük az emelkedőn és rákötjük a gidófalvi tisztítóállomásra.
Apadó szarvasmarha-állomány
A helybeli állattartók egyesületének elnökével, Kanyó Istvánnal ennek okát boncolgattuk. Ismeri a kérdéskört, mert udvarán gyűjti a tejet a brassói székhelyű Olympus cég. Vannak, akik fizikai erejük fogytán lemondanak az állattartással járó munkáról, de a fiatalok sem mind látnak jövőt ebben a foglalkozásban, inkább külföldön keresnek jobb megélhetést. Leapadt az angyalosi tehéncsorda egyedszáma, 47 jószág legel fenn a hegyoldalban, ebből csak 40 fejőstehén. A legelők egy részét visszaszolgáltatták a tulajdonosoknak, akik jobbára eladták. Akinek kevesebb a földbirtoka, nem tudja fenntartani az állatokat, termesztett takarmány előállítására földterület kell, s úgy néz ki, hogy ettől arrafelé az egy-két tehenes kisgazdák elesnek a támogatástól.
– Egyesületünk 15 hektár legelőt bérel a községi tanácstól, és még néhány helyi gazdától olyan 40 árnyit. Szükség volt az egyesületre, mert a tej értékesítését így intézményesen tudjuk rendezni – folytatta az elnök. – Jelenleg 70 baniban fizetik a tejet, kétnaponta szállítják el az összegyűlt 300–350 liternyit. Négy éve múlt, hogy ugyanahhoz a gyárhoz szállítják, de a minőséggel kapcsolatos panasz nem merült fel.
Az egyesület teheneit – terepszemlén – a Kövecses-orr nevű legelőn láttuk, a Meszes-kútnál deleltek. Szemünk előtt feltárult a Bodoki-hegység tündérszép vidéke, s a síkon elnyúló Szépmező. Helynévként él még a Tatárút, s a Jánkafejéről is tudnak, ám annak mondája, ami Orbán Balázs látogatása idején még élt az angyalosiak ajkán, feledésbe merült.
Jánka és Forró Elek?
A helynevek a hagyományos régi harcias kor emlékét őrzik – jegyezte le annak idején a népmondát Orbán Balázs: „Vad tatárcsapat dúlta Háromszéket, mely elől a nép felmenekült az angyalosi erdőkbe. Élelmök fogyatékán levén, egy Jánka nevű bátor hőst küldöttek le megnézetni, ha a tatárok távoztak-e? A lesbe állott tatárok űzőbe vették a kiküldöttet, s miután serény lovát lenyilazták, hősies önvédelem után levágták fejét, s azután nyomait követve, felnyomultak az erdőbe, hogy az elmenekült népet lemészárolják; de ezek Jánka kiáltásai által figyelmessé tétetvén, résen állottak, s midőn a vad csorda egy mély úton nyomulna, megrohanták, s fejeikre zúdított szikladarabokkal nagy részét elzúzták, úgy, hogy csak kevesen menekülhettek el. E győzelem emlékére nevezték el a mélyutat Tatárútnak, s a helyet, hol hős Jánka elvérzett, Jánka fejének.”
Bizonyára még több régi történet is él az idősebbek emlékezetében, amelyek mind-mind mentésre szorulnak. Hasznos volna, ha a Forró Elek negyvennyolcas honvédezredes nevét viselő helybeli iskola tanulóival megismertetnék ezeket, Jánka mondáját akár dramatizálni is lehetne.
Időben közelebb áll mához Forró Elek (1813–1894) ezredes emléke, akit az ő korában Bem tábornok jobb kezeként emlegettek. 1848 karácsonyán ő vonult be Bemmel Kolozsvárra. Fekete márvány síremlékét felkerestem a Szolnok-közeli Abony temetőjében, amelyet az abonyi múzeum munkatársai gondoznak. 1999-ben Vetró András fémdomborművével díszített emléktáblát helyeztek a Forró–Kónya-kúriára, ezt ma Gidófalván őrzik.
– Tanév végén Angyaloson tartunk iskolanapot – tájékoztatott Zsigmond Károly Zoltán, a központi iskola igazgató-tanára, s ez alkalommal elhelyezzük az emléktáblát a nevét viselő iskola homlokfalán. A falu jeles szülöttére egyébként kopjafa is emlékeztet a központi parkocskában. A három tanerős iskola és óvoda sorsát egyelőre nem veszélyezteti az apadó gyereklétszám, de sajnos az elkövetkező években sem lehet számítani a gyerekszaporulat jelentősebb növekedésére.
Arkangyalok árnyékában
Angyalos nevét egyes források szerint a katolikus korból származó védőszentektől, valamelyik arkangyaltól nyerhette. Régi, feltehetően gótikus, várfallal kerített temploma a temetődombon állt, de túl messze esett a falutól, s valószínűleg meg is viselte az idő. Az új templom a falu szívében kapott helyet az 1802-es nagy székelyföldi földingás után. A régi templom helyén tudtunkkal ásatás nem történt, feltehető, hogy ez meglepetésekkel szolgálna. Háromszék több településének övezetében indokolt volna régészeti kutatás. De maradjunk Angyalosnál. Adatok vannak arról, hogy a Kútpataka nevű helyen bronzkorra utaló leletek kerültek napvilágra.
– A reformátusoké élő gyülekezet – mondja Mátyás István református lelkipásztor, egyházmegyei főjegyző, aki anyák napján két kisgyermek fejére öntött keresztvizet. Készül az egyházi tulajdonban levő, megviselt kultúrház felújításának látványterve, tervek szerint a munkálatok költségeire pályáznak. Gyerektábort szerveznek Maroshévízen, ahová vonattal is könnyű lesz eljutni, s ahol fürdési lehetőség is várja a táborozókat. Augusztus végén szervezik az evangelizációs hetet – folytatta a lelkipásztor, s igyekeznek megerősíteni testvérkapcsolatukat a magyarországi Dad településsel és egyházával.
Vadinvázió
Bekopogtattunk Csulak József helybeli református gondnokhoz is, akit legfontosabb feladatáról kérdeztünk. Elmondta, hogy halaszthatatlan nyáron a templom tetőzetének felújítása, cserepet, s ha kell, az időviselt szarufákat, esetleg lécezetet is cserélnek. A gondnok maga is mezőgazdász és termelő. Ha az égi áldás is besegít, szerinte szép és jó termésre lehet számítani. A magról vetett növényeknek kellene egy kicsi májusi eső – részletezte. Nagyobb gond azonban a vadakkal folytatott végeláthatatlan harc. Csordáslag ereszkednek alá a hegyen levő erdők felől, rendszerint alkonyat, sötétedés után. Fiával felváltva védik a területet, őrzik kukoricaföldjüket. A tavaly is, idén is már újra kellett vetniük a kukoricát. Bár kikelt, a magja még a gyökérnél, orrukkal, mint kis ekékkel, túrják fel a vadak a sorokat.
– Idén még nem szembesültünk tetemes károkkal – tájékoztatott kérésünkre Fodor István vadászegyesületi elnök, aki elmondta, hogy erre az időszakra 35 vaddisznó kilövését jegyezték elő, de engedéllyel még nem rendelkeznek, kézbesítésére csak augusztustól lehet számítani. Törvény szerint minden gazda – lehetőségeihez mérten – köteles védeni bevetett földterületét.
