Nálunk még az is előfordulhat, hogy a parlament olyan törvényt hoz, amelly mindenkinek tetszik. Így esett ez legutóbb is, amikor – mintegy véletlenül – megszavazták a gyermekpénz megduplázását. Az történt, hogy a kormánypárti szocialisták előrángattak egy tavalyi kormányrendeletet az árvák állami juttatásának szerény emeléséről, lefújták róla a port, s most köhöghetnek tőle, mert az ellenzék megtoldotta azzal, hogy kétszerezzék meg a gyermekpénzt.
A szocialisták fele sem volt jelen, így nem tudták leszavazni az indítványt. Ha nem tudsz valamivel szembeállni, akkor állj az élére alapon megszavazták, ráadásul még jó pofát is vágtak hozzá. Ez olyan 1,8 milliárdos lyukat üt az államkassza zsákjának aljába, de sebaj, jövőre a választók szavazatait meg kell valahogyan vásárolni. A parlamentnek rossz a híre, a gyerekeknek és szüleiknek való kedveskedéssel lehet valami javítani rajta.
A korrupcióellenes ügyészségben viszont a románok már úgy bíznak, mint az egyházban vagy az atyaúristenben. Népszerűsége 61 százalékos, míg a parlamenté a padlón. A szenátus elnöke, Tăriceanu is láthatja, hogy a népszerűségi versenyt a parlament elvesztette az ügyészséggel szemben, hát levelet írt Johannis elnökünknek, váltaná le már ennek éléről Laura Codruţa Kövesit, ugyanakkor a Legfelső Ítélő- és Semmítőszék éléről is annak elnökét, Livia Stanciut. Arra hivatkozik, hogy a bukaresti törvényszék véglegesen felmentett és ártatlannak nyilvánított egy hölgyet, akit fél évig előzetes letartóztatásban tartottak. Amikor ilyen sok ember gyanúsítható különféle bűncselekményekkel, hát bizony hiba is csúszik a számításba, és az igazságszolgáltatás fogaskereke elkaphat ártatlanokat is. Kossuth Lajos mondását, miszerint inkább fusson száz bűnös, mint egy ártatlan is bűnhődjék, nálunk meg kellett fordítani. Inkább bűnhődjön egy ártatlan, mint hogy fusson száz bűnös. Mi az az egy ártatlan száz bűnöshöz képest – gondolhatja a korrupcióellenes ügyészség.
A parlament mindenfélével próbálkozik, hogy a törvények saját tagjai malmára hajtsák a vizet. Mert minden attól függ, mit enged meg s mit nem a nagy törvénykönyv. Ha törvénybe iktatják, hogy holnaptól lehet lopni, azért már nem jár büntetés. Most a szenátus már hallgatólagosan jóváhagyott egy törvénymódosítást, amely a közszereplők esetében kiemelné a bűncselekmények közül az érdekellentétet. Hovatovább a parlament (és a kormány), valamint Johannis közt is egyre gyakoribbak az ellentétek. Pedig miután Ponta elvesztette novemberben az államelnökséget, egy darabig kezes kormányfőként viselkedett. De a kezes báránynak is időközben szarva nőhet. Lejártak a mézeshetek, amelyek általában az első szellentésig tartanak. És mostanában a parlament és Ponta állandóan belelburungozik Johannis lisztjébe, aki ezért meglehetősen ideges. Vége a vidám együttélésnek.
Johannis megmondta, hogy minden rendelkezésére álló eszközzel (tehát kézzel-lábbal) megakadályozza, hogy az említett érdekellentétes törvényt érvényre juttassa a parlament, és így általa lehetővé váljon a rokonizmus tovább virágzása tájainkon. Ráadásul a képviselőknek még vannak más kezdeményezéseik is a törvényes szabályozások kiherélésére és megszelídítésére. Az elnök tiltakozik és fenyegetőzik: alkotmánybíróságra viszi az ügyet! Látszik, hogy szász. Mit akar ő itt, Romániában, ahol mindig is virágzott a nepotizmus? Mi történik itt, ha nem lesz lehetséges, hogy a honatyák vagy más állami közszereplők családtagjaikat, illetve rokonaikat előnyben részesítsék, elősegítsék számukra bizonyos hivatali beosztások betöltését rokonsági alapon? Hát még egy jól megszervezett csalásos versenyvizsgát se lehessen majd nyélbe ütni?
Kuti János
