Argentínai hivatalos látogatásán Kövér László, az Országgyűlés elnöke megkoszorúzta Czetz János síremlékét az Argentin Nemzeti Katonai Akadémián, és találkozott a latin-amerikai országban élő mintegy 30–40 ezres magyar közösség kulturális és társadalmi szervezeteinek képviselőivel.
Kövér Lászlót a katonai akadémián nemzeti lobogót ajándékozott az intézménynek, és köszönetét fejezte ki, hogy az iskola mind a mai napig őrzi az intézményt alapító magyar ezredes emlékét. A megemlékezésen az akadémia igazgatója, Carlos Alberto Podio dandártábornok méltatta Czetz János tevékenységét, megemlítve, hogy ma is a magyar ezredes által lefektetett alapelvek szerint működik a katonai iskola. Kövér László beszédében emlékeztetett: Magyarországon 1849-ben, az akkori orosz beavatkozás következtében a szabadságharc elbukott. Czetz János, az erdélyi hadsereg ideiglenes parancsnoka, majd vezérkari főnöke másokkal együtt ezután volt kénytelen elhagyni a hazáját, és így került egy idő után Argentínába.
A házelnök emlékeztetett arra, hogy a XVIII. században magyar jezsuiták terjesztették azon a földön a keresztény hitet, a XIX. században iparosok és földművesek mentek oda boldogulást keresni, az I. világháború után, amikor a nagyhatalmak feldarabolták a vesztes Magyarországot, nagyon sokan jöttek új hazát keresni, azokból az államokból is, ahol a magyarok kisebbségbe szorultak. Felidézte: a II. világháború után, amikor Magyarország újra idegen megszállás alá került, és kiépítették a kommunista rendszert, megint csak nagyon sokan menekülni kényszerültek. 1956-ban, forradalmunk és szabadságharcunk leverése után ismét igen sokan részben Argentínában leltek új hazára. Az ő leszármazottaik – sokuk már ebben a hazában születve – jó argentin hazafiakként és jó magyar emberekként élnek itt – mondta Kövér László. Mint hangsúlyozta, Czetz János nemcsak az argentin–magyar katonai történelem összekötő szimbóluma, hanem jelképe mindannak a hozzájárulásnak is, amit az argentínai magyar közösség Argentína gyarapodására adott.
Kövér László felkereste a Buenos Airesben működő Hungária Klubot, amely a magyarság civil, társadalmi és sportszervezeteinek ad otthont. A házelnöknek bemutatkoztak a magyar közösségi élet résztvevői, szereplői, köztük a cserkészek, a dél-amerikai ranglistán sokszoros díjas Hungária vívók, a nyugati magyarság talán leggazdagabb könyv- és levéltára, a negyedik és ötödik generáció számára magyar nyelvet oktató Zrínyi Ifjúsági Közösség, és a Kárpát-medencében is méltán híres Regös néptánccsoport, valamint a Cefre népzenei együttes. Kövér László elismerésre méltónak nevezte mindazt az erőfeszítést és munkát, amely által az anyanyelv és a kultúra ápolásán keresztül ez a közösség mindmáig őrzi magyarságát.
A házelnök ellátogatott a Mindszentynum Közösségi Házba is. Az 1977-ben emelt épület és a benne található Szent István-kápolna Mindszenty bíboros szellemében ad otthont a helyi magyar közösség vallási és kulturális eseményeinek. Kövér László megtekintette a Szent István-kápolnában a Csíksomlyói Madonna argentínai kegyhelyét, itt őrzik ugyanis a Csíksomlyói Szűz 450 éves évfordulójára, 1965-ben készült másolatot.
Czetz János 1822. június 22-én született a háromszéki Gidófalván örmény, magyar és székely felmenőkkel rendelkező családban. 1846 és 1848 júliusa között a bécsi földrajzi-térképészeti intézetnél szolgált, innen jelentkezett az alakuló magyar honvédségbe. 1848. október 30-án – immár őrnagyi rangban – az erdélyi csapatok ideiglenes parancsnokának nevezték ki. Miután Bem József vette át az erdélyi hadsereg parancsnokságát, az ő vezérkari főnöke lett. Bem 1849 februárjában ezredessé, majd javaslatára az Országos Honvédelmi Bizottmány 1849 májusában tábornokká léptette elő. 1849. március 2-án ő vezette a magyar csapatokat a győztes medgyesi csatában. A bukás után bujkálni kényszerült, majd 1850-ben emigrált. 1860-ig Európa több országában megfordult, mérnökként dolgozott, és közben aktívan részt vett a magyar emigráció tevékenységében. Czetz 1860-ban családjával Argentínában telepedett le. 1860 és 1864 között földmérőként dolgozott, majd rokonai közbenjárására ezredesi rangban beléphetett az argentin hadseregbe, és a hadmérnöki testület vezetője lett. E minőségében elkészítette az argentin–brazil–paraguayi határvidék első modern katonai térképét. 1869-ben Domingo Faustino Sarmiento elnök kezdeményezte egy korszerű tisztképző intézet létrehozását. Czetz János helyet kapott az intézmény kialakításáért felelős bizottságban, majd 1870-ben kinevezték az új intézmény, a Nemzeti Katonai Iskola igazgatójává. 1904. szeptember 6-án hunyt el Buenos Airesben.
