Az örökifjú Tom Jones, a Sex Bomb, a Delilah és a She’s A Lady című számok sármos előadója vasárnap ünnepli 75. születésnapját.
Thomas Jones Woodward néven született szegény walesi bányászcsaládban. Iskolai pályafutása 16 éves korában véget ért, egy évvel később már gyermeke és felesége volt. Kenyerét építőmunkásként és porszívó-ügynökösködéssel kereste, esténként bárokban énekelt. Huszonhárom éves volt, amikor felfigyelt rá John Meek, a Tornados együttest is megálmodó neves menedzser. Jonesnak Sentors nevű együttesével eleinte Tommy Scotts néven kellett estéről estére énekelnie különböző klubokban. Meek után menedzserek adták egymásnak a gyönyörű mély és erős hangú énekest. Gordon Mills, a Decca producere végül lecsapott rá, és szerződést kötött vele. Nevét is ő változtatta Tom Jonesra.
Első kislemeze, az 1964-es Chills and Fever még kevés figyelmet keltett, a listára sem került fel. Hanem a másodikkal már befutott. Az 1965-ös It’s Not Unusual című sláger azonnal sztárrá tette, pedig dalát túl merész előadásmódja miatt csak helyi és kalózrádiók merték lejátszani. Szakmai körökben megítélése vegyes volt, a közönség azonban rajongott érte. Hamarosan a szigetország egyik legnagyobb koncertattrakciója lett, érzelmes dalaival, elsöprő erejű hangjával és Elvis Presleyre emlékeztető mozgásával lopta be magát nők millióinak szívébe.
A sikeres, szép dalok sora folytatódott. 1966-ban a What’s New Pussycat Angliában és Amerikában is elsöprő siker lett. Ugyanebben az esztendőben jelent meg a Green, Green Grass of Home című dal, amely inkább Európában vette le a lábukról a középkorú hölgyeket és a tinilányokat. A korai időszak híres dalai közül emlékezetesnek tekinthető az I’m Coming Home és a Delilah, utóbbit az unalomig játszották a rádiók. 1966-ban nyerte el a legjobb új előadónak járó Grammy-díjat. Úgy látszott, hogy érzelgős dalok előadójaként skatulyázták be, ami ellen nem is védekezett, bár erős hangja alkalmas lett volna soulos zeneszámok előadására is. Ilyen próbálkozása volt a Detroit City című dala, mely meghódította a közönséget, illetve a Help Yourself, a Minute of Your Time és a Daughter of Darkness című számai. 1969 és 1971 között népszerű tévéműsort vezetett This is Tom Jones címmel. A show-ért 1970-ben Golden Globe-díjra is jelölték.
A hetvenes-nyolcvanas években csökkent iránta az érdeklődés, ezért a countryzenébe és a Las Vegas-i kaszinók jól fizető világába vonult vissza. Bár a biztos kenyérkeresetet biztosító Las Vegast továbbra sem hagyta ott, a nyolcvanas évek végén előbukkant a süllyesztőből, és az Art Of Noise társaságában előadott Prince-szerzemény, a Kiss ismét tarolt a listákon. Aztán az ezredfordulón Reload című lemeze négymillió példányban kelt el, és 36 hétig szerepelt a brit listán, Sex Bomb című dalát pedig ismét állandóan játszották a rádiók.
