A várkozásoknak megfelelően megnyerte a tegnapi bizalmi szavazást Victor Ponta kormánya, bár a parlamentben több szavazatot kapott a liberálisok által benyújott indítvány, mint ahány képviselő és szenátor aláírta. Az ellenzék nem mondott le arról, hogy a 2016-os választások előtt eltávolítsa a szociáldemokrata kormányt, az őszi parlamenti ülésszakban újabb bizalmatlansági indítvánnyal próbálkoznak.
Nem gyűlt össze elegendő voks a törvényhozói testületben a liberálisok bizalmatlansági indítványának megszavazásához, 194-en támogatták, de legalább 278 voksra lett volna szükség ahhoz, hogy a parlament megvonja a bizalmat a Ponta-kormánytól. A két ház közös üléséről 137 honatya hiányzott, a 417 jelen levő képviselő és szenátor közül 214-en voksoltak (a kormánypártból és koalíciós partnereik közül sokan nem szavaztak), a 207 érvényes szavazatból mindössze 13 szólt az indítvány ellen. Az ellenzéknek 84 szenátor és képviselő voksára lett volna még szüksége ahhoz, hogy sikeres legyen a kormánybuktatási kísérlet.
Az ellenzék bizalmatlansági indítványa elsősorban a külföldön élő román állampolgárok szavazati jogának korlátozását vetette a kormány szemére. Azt kifogásolták, hogy a tavalyi elnökválasztás után még most sem rendezte ezt a kérdést, utalva ezzel a levél útján történő szavazás bevezetésének elmaradására. Ponta erre a felvetésre azzal védekezett, hogy az új választási törvény kidolgozása elsősorban a parlament feladata, nem a kormányé.
Az ellenzékben lévő RMDSZ részéről Márton Árpád képviselőházi frakcióvezető-helyettes közölte: a szövetség törvényhozói lelkiismeretére bízta a szavazást. A háromszéki képviselő ugyanakkor nehezményezte, hogy az indítvány szövege nem utal több olyan problémára, amely miatt a kormánynak mennie kellene. Ezek között említette a tervezett új oktatási törvényt, amely elvenne a nemzeti kisebbségek számára már szavatolt bizonyos jogokat, utalt a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar tagozatának rendezetlen helyzetére, de az adópolitika és az egészségügy hiányosságaira is. Márton szerint, ha ezeket a problémákat is tartalmazta volna a bizalmatlansági indítvány, az RMDSZ számára egyértelmű lett volna, hogy az ellenzék oldalán kell szavaznia.
Victor Ponta miniszterelnök a szavazást követően örömmel állapította meg, véget ért a vita arról, hogy a kormánya mögött létezik-e stabil parlamenti többség. Mint mondta, most folytatni kell a munkát, mert az országot kormányozni kell. A parlamenti vita során az ellenzék felvetésére, miszerint a vele szemben felmerült korrupciógyanú miatt le kellene mondania, Ponta úgy válaszolt: az országnak nincs szüksége most politikai válságra.
Alina Gorghiu, a Nemzeti Liberális Párt (NLP) társelnöke őszre újabb, a kormány megbuktatására irányuló bizalmatlansági indítvány beterjesztését helyezte kilátásba. „Hogy nem távozott ma, távozni fog holnap, a következő napokban. Világos, hogy Victor Ponta karrierjének vége, és bevallom, hogy nem fogunk ölbe tett kézzel ülni. Ha a mostani bizalmatlansági indítványunk nem is járt sikerrel, az őszi bizalmatlansági indítvány a legitimitás nélküli kormány ellen biztos sikerrel fog járni” – jelentette ki Gorghiu.
Az őszi parlamenti időszakban előterjesztendő bizalmatlansági indítvánnyal kapcsolatban Kelemen Hunor RMDSZ-elnök kijelentette: „Meggyőződésem, hogy a következő bizalmatlansági indítvány sokkal tartalmasabb lesz.” Arra a kérdésre, ez volt-e az oka annak, hogy a szövetség nem támogatta tegnap a bizalmatlansági indítványt, Kelemen igennel válaszolt.
Az NLP a múlt héten nyújtotta be a bizalmatlansági indítványt, a dokumentumot 183 parlamenti képviselő írta alá, köztük Mircea Geoană pártjának tizenkét, valamint a demokrata frakció két tagja. A többi aláírás a liberális szenátoroktól és képviselőktől származik.
