Az amerikai törvényhozás magyar frakcióközi csoportjának két társelnöke – Marcy Kaptur és Andy Harris – arra szólítja fel Románia kormányát és az amerikai külügyminisztériumot, hogy kilencven napon belül készítsen jelentést azokról az intézkedésekről, amelyeket az elkobzott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása érdekében tett. Marcy Kaptur, a kongresszus magyar frakcióközi csoportjának társelnöke a bizottság ülésén elmondta: „Andy Harris képviselővel, a magyar frakcióközi csoport társelnökével közösen fogalmaztuk meg aggodalmunkat azzal kapcsolatban, ahogy a román kormány az egyházi restitúció kérdését kezeli. A mi felelősségünk, hogy ebben a kérdésben az emberi jogok és az egyházakat megillető jogok oldalára álljunk, különösképpen olyan országok esetében, amelyek a mai napig nem tudták rendezni a sötét kommunista örökségüket.”
Andy Harris republikánus képviselő a Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF) megkeresésére azzal egészítette ki a kollégája által mondottakat, hogy „a külügyminisztériumnak mindent meg kell tennie az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása érdekében”.
A kongresszusi bizottság döntését megelőzően a New York-i székhelyű HHRF meghívására június 2–5. között Washingtonba látogatott az RMDSZ Kelemen Hunor szövetségi elnök által vezetett delegációja, mely amerikai kongresszusi képviselőket, magas rangú külügyminisztériumi tisztviselőket, emberi jogi és vallásügyi szakértőket, valamint a helyi amerikai magyar közösség vezetőit tájékoztatta a másfél milliós erdélyi magyar közösséget ért jogsértésekről. A washingtoni tájékoztató látogatáson Kelemen Hunor rámutatott: az Amerikai Egyesült Államok és Románia stratégiai partnerségének nemcsak biztonságpolitikai vonatkozásai vannak, ennek ki kell terjednie a kisebbségi és emberi jogok, a tulajdonjog és jogállami értékek tiszteletben tartására, a demokratikus intézményrendszer megerősítésére is. „Az RMDSZ értékelése szerint a Mikó-ügyben született ítélet, a közösségi szimbólumok használatának büntetése, az etnikai követelések közbiztonsági veszélyforrásként való értelmezése nem véletlen. Mivel Románia intézményeire nem nehezedik már nyugati nyomás, nem kell tartaniuk esetleges szankcióktól, megengedik maguknak, hogy ne tartsák mindig tiszteletben a demokrácia és a jogállamiság követelményeit” – mondta a szövetségi elnök.
A romániai magyar történelmi egyházak a kommunista diktatúra idején államosított ingatlanaik csak mintegy felének a tulajdonjogát kapták vissza, de ténylegesen egyharmaduk került vissza a használatukba. 2010 után leállt a visszaszolgáltatás folyamata, 2014-ben egy bírósági ítélettel a református egyháznak már visszaadott sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium épületét is újraállamosították.
Az RMDSZ elnöke szerint bizakodásra ad okot, hogy a szövetségi delegáció látogatásának reakciója ennyire gyors volt. „Ugyan a csodavárás nem politikai kategória, de bízom benne, hogy reális jelentés kerül a kongresszus elé, és remélem, hogy ennek hatására újraindul a restitúció” – fűzte hozzá.
„A Magyar Emberi Jogok Alapítvány négy évtizedes munkája során a Kongresszus első alkalommal emel be magyar közösségi ügyet saját közvetlen érdekei közé” – értékelte a fejleményt Hámos László, a HHRF elnöke. Mint ismeretes, 2005-ben a washingtoni Kongresszus egyhangúlag elfogadott határozatban sürgette a román hatóságokat, hogy mihamarabb véglegesítsék az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását, a Mikó-ügy kirobbanása óta pedig kongresszusi képviselők tucatjai kérték John Kerry külügyminisztertől, hogy lépjen föl az igazságtalanul meghurcoltak érdekében.