A sérült gyerekek és félárvák ugyan még a Mikó-uradalom fundusán élhetnének, de 2016 tavaszán új otthonba költöztetik a speciális iskolát, ugyanis a Mikó-kastély és a hozzá tartozó mintegy 9,5 hektárnyi terület fele-fele arányban már Kovászna Megye Tanácsa és Bodok község tulajdonába került. A tervek szerint és az anyagiak függvényében megújul a manzárdtetős kastély, de kertjében, miként a régiek nevezték, már majorsági gazdálkodás virágzik. Itt körvonalazódik Oltfej egyik jövőbeni idegenforgalmi és turisztikai központja.
Amikor az oltszemiek megtudták, hogy az önkormányzat megvette a kastélyt, a település lakóinak zöme hangot adott, értékelték, hogy megmenekült a kastély a pusztulástól, és azt is, hogy nem kerül idegen kézre – meséli Fodor István polgármester. A speciális iskola még maradhatott volna, mellékgazdasága úgyszintén, de a Mikó-kastély, mint értékes épített örökség, azonnali mentő munkát igényelt, és ez meg is történt. Megújult az épület cserepes fedele, esővízcsatornák vezetik le a csapadékot, amely addig becsorgott az egyik terembe, s emiatt már elkorhadt egy mennyezeti gerenda. A tulajdonosok – a helyi és a megyei önkormányzat – egyezséget kötöttek a gyermekjogvédelemmel, a gyermekek egy esztendeig még bérmentesen maradhatnak az általuk használt épületekben, művelhetik a kastély előtti zöldségeskertet. Az épület mentése-restaurálása a megyei önkormányzatra hárult, elvégezték azokat a mentési munkálatokat, melyeket egy A besorolású műemlék épület megkövetel. S mert a kastély az egész Oltfej kincse, besegítettek a régióban működő önkormányzatok is. Látogatásunk idején szembesültünk mindazzal, aminek a bodoki községvezetés a két belső udvarban és a gyümölcsösben már nekilátott.
Állatállomány adományból
– Meglepetés volt számomra – folytatta Fodor István –, hogy az oltszemiek, de a bodokiak is támogatásukról biztosítottak. Többek ajándékoztak bérmentesen állatokat az önkormányzatnak egy minifarm létrehozására: dr. Toader Munteanu községi állatorvos két törzskönyvezett lipicai csikót, Barta Róbert is egy csikót, Váncsa Jenő egy lipicai lovat adományozott. Számos személy (Fodor István, Sinka Lajos, Varga Zsolt, Berde József, Nagy Mihály, Kovács Attila, Jánó Tibor, Ráduly Csaba, Joós Tibor, ifj. Incze Balázs, Székely Imre) egy vagy két juhot, Bakk Zsolt egy tehénborjút, a bodoki községi tanács három kocát, melyek megmalacoztak, Rácz Gábortól kaptunk még két mangalicát, s a bodoki közbirtokosság fenyőfát adott az istálló renoválásához. A juhok a legelőn, az állatok egy része a gazdaság területén van. A füvet már felbáláztuk, Hadnagy Tünde helybeli alkalmazottunk a zöldségeskertet és a fóliát gondozza. Felújítottuk a gyümölcsöst, 300 új csombordi nemes csemetét ültettünk. Alkalmaztunk egy gépkocsivezetőt, aki szabad idejében az állatok gondozásával is foglalkozik, lovas fogatot akarunk beindítani, amellyel az oltszemi kezelőközponthoz érkező turistákat lehet majd hétvégeken kocsikázókirándulásra vinni jelképes összegért.
A polgármester elmondta, hogy a gazdasági udvar, a gyümölcsös tavaszi takarítása idején kalákájukkal segítettek a helyiek s az oltszemi fiatalok: Sinka Ferenc, Rápolti Levente, id. Dobri András, Jánó Róbert, ifj. Asztalos József, Szántó Botond, ifj. Asztalos András, idős és ifjú Sinka Lajos és Sánta Sándor. A kastélykert északi részének elsimításában hathatós támogatást nyújtott erőgépeivel Nagy Mihály, ugyanis távlatilag itt egy nemzetközi fogathajtópályát szándékoznak kialakítani, ez talál a kastélyhoz is, és igazodik a múlthoz, hisz egykor jelentős lovasélet folyt itt. Fajtyúkok, fácánok, díszgalambok hangjától zajos a gazdasági udvar. Július 25-én, szombaton a falunap első napját itt, a kastély gesztenyefáinak árnyékában szervezik meg, közösen a Magán Lipicai Lovasklubbal. Valóságos lipicai ló-ünnepet, szépségversenyt terveznek, amelyre magyar, dán és szerb vendégeket is várnak. Hogy megkedveltessék és érdekeltté tegyék az oltszemieket a turizmusban, zömében helyiek készítik majd a hagyományos házi ételeket, a juhpásztorok pedig termékeiket-készítményeiket kínálhatják.
Maroknyi múlt
Az Olt folyó terasza régészeti és történelmi emlékhely. Az egykori uradalom kapuján belül is van és lesz amire rácsodálkoznia az ide érkezőnek. Közvetlenül a fundus északi kerítése mellett a Vármege régészeti lelőhely, a születő mellékgazdaság keleti szélén pedig megtekinthetőek az egykori oltszemi római katonai tábor (castrum) romjai, de maga a Mikó-kastély is egy marok virtuális históriát kínál majd a turistának. Az épület felújíttatása a mi feladatunk lesz – tájékoztatott Tamás Sándor, a megyei tanács elnöke. Egy bizonyos összeget már elkülönített erre az önkormányzat, s mert az épület műemlék, figyelnek majd a legszigorúbb előírások betartására. Első lépésként olyan szakembert keresnek, aki biztosítani tudja a kastély belső falfestményeinek megőrzési és szakszerű konzerválási munkálatait, csak azután lehet majd szó azok restaurálásáról.
A kastély dupla tetős és hangulatos padlásvilágítóval megnyerő, az empire ízlés jegyeit követő mutatós épület 1827-ből. Építtetője gróf Mikó Miklós (1783–1839), ősei reneszánsz kori udvarháza Bodokon volt, helyét sikerült azonosítani. Kastélya a születő oltszemi turisztikai központ elsőrangú értéke-látnivalója lesz. Biztos és frissebb információink szerint falfestményei sem Bodor Péter munkái, mint ahogyan azt az irodalom szajkózza, hanem „egy, a francia–orosz háború idején itt maradt fogoly katonáé”. A 120x80 méteres katonai táborból érmék, ládaveretek, bélyeges téglák kerültek a múzeumba. Építési idejét a II. század első felére, feladását pedig a III. század közepére teszik a régészek. A castrum parancsnoki részére ráépült egy kora középkori vár vagy őrtorony. A helyiek szerint ennek falaiból épült a kastély és az azt körülvevő kőfal. Az oltszemi öregek szerint (néhai Fazakas Béla, Czintos Ferenc), amikor a településről a kastélyhoz mentek dolgozni, azt mondták: „megyünk fel a várba”. Ezért Vármege a neve az említett helynek, ahol a rézkori ember telephelyét tárta fel 1908-ban László Ferenc, a Székely Nemzeti Múzeum kutatója.
A bodoki községvezetés turistakörút kialakítását tervezi a közeljövőben, amelyen lovas kocsi szállítaná a vendégeket a kastélyból az Olt hídján át a kezelőközponthoz és piknikezőhelyhez, a gyógyborvízforrásokhoz, majd pedig a Sütei népi feredőhöz. A kezelőközpont környékén, ahol a folyó kanyarog, méretes strand és lovas maratonpálya épül.
Sikeres a kezelőközpont
A kezelőközpont, miként azt Ráduly Csaba Szabolcs gondnok elmondta, egyre látogatottabb. Hétvégi rendezvények, szülinapok, bulik is vannak, s még brassóiak is eljönnek a szép helyre, a jó levegőre, a borvízforrásokhoz, használják az új tokányoló-piknikező helyet, fürödnek, szaunáznak. Igény lenne itt mindenképpen egy gázfürdőre is. Gyógygáz van is a közelben, amelyet a polgármester bevezettetett a mofettába, annak azonban nyitott az épülete, szeles időben nem lehet használni. Ez a tervező hibája. Javasoltuk, hogy legyen zárt a mofetta fala, legyen kellő megvilágítása, szellőztetése, és a sugásfürdői mofetta használati szabályzatát majd itt is ki kell függeszteni. De mert a közeli Bagoly-forrás hozama nem elegendő, a jövőben egy új fúrt kúttal kellene a felszínre hozni nem is oly mélyből a szénsavas borvizet.
Oltszemi riportutunk a helybeli Makkai Sándor Elemi Iskolánál végződött. Bár már érződik a közelgő vakáció hangulata, tanító és gyerek szeretettel fogadott. Egyelőre stabil a gyereklétszám — tájékoztatott Dimény Éva tanítónő. A kora délutáni órában egy reintegrációs és elősegítő program befejezése pörgött azoknak a roma fiataloknak, akik szükségesnek vélték, hogy kiegészítsék hiányos iskolai tanulmányaikat.
Oltszemen nagy szükség lenne egy ravatalozóra – hangzott el a mindennapos panasz –, mert a nemzetközi út mellett hosszan elnyúló településen temetések idején a gyászmenet lefékezi a közlekedést. Ennek egyetlen akadálya, hogy építésére saját területet szerezzen az önkormányzat. Ráduly Csaba presbiter elmondta, hogy megújult a presbitérium, és Egyed Sándor lelkész megtette a kellő intézkedéseket, hogy tisztázza a temető területének tulajdonjogát, s területet biztosíthassanak a ravatalozónak.
