Hetek óta folyik a polémia, az egymásnak üzengetés az MPSZ vezetői és Demeter János megyeitanács-elnök között. Gazda Zoltán, az ellenzéki szervezet sepsiszéki elnöke több ízben számon kérte a megyei önkormányzat általa eredménytelennek ítélt munkáját, költségeit, Demeter János nyílt vitára hívta politikai ellenfelét, hogy sajtónyilvánosság előtt tárgyaljanak a felmerülő kérdésekről. A vitára csütörtökön délután került volna sor, de Gazda Zoltán szerkesztőségünkhöz eljuttatott pár soros levelében azt javasolja, hogy vitatkozzanak a kampányban, ne befolyásolják a hétvégi RMDSZ-előválasztásokat. Demeter János erre adott válaszát az alábbiakban közöljük.
Amire számítottam, bekövetkezett
Gazda Zoltán kevés érvet felsorakoztatva visszautasította kérésemet, miszerint az olcsó népszerűségre való törekvés és a demagógia helyett a sajtó jelenlétében folytassunk szakmai vitát megyénk lehetőségeiről, a megyei tanács eredményeiről vagy eredménytelenségeiről. Az érvek között az szerepel, hogy majd a kampány idején szeretne hasonló vitát folytatni, és hogy ezzel a vitával ne zavarjuk meg a március 30-ra kitűzött RMDSZ-előválasztást.
Vannak olyan emberek, akiknek Kovászna megye csak kampányok idején jut eszébe. Akiknek nincs megoldásuk a problémákra, akik a munka helyett mások munkájában keresik a hibát, akik a szakmaiság helyett a demagógiát, profizmus helyett az amatörizmust választják, azoknak csak kampány idején jut eszükbe a szülőföldjük.
Mivel Gazda Zoltán visszautasította a nyilvános vitát, kénytelen vagyok a sajtóban közzétenni azokat a válaszokat, amelyeket a sajtó útján feltett kérdéseire fogalmaztam meg.
Kezdjük tehát az elején.
Gazda Zoltán és az MPSZ megdöbbenve tapasztalja, hogy Székelyföldnek nincs fejlesztési stratégiája.
Ezennel kellő tisztelettel közlöm, a megyei tanács feladata, hogy a megye, jelen esetben Kovászna megye számára dolgozza ki a fejlesztési stratégiát. Ezt a Kovászna Megyei Tanács megtette. Ezen kívül kidolgozta az Agenda 21 nevű tényfeltáró dokumentumot, amely összegzi mindazon problémákat, amelyekre a következő időszakban önkormányzati eszközökkel lehet megoldást találni. Fontos lehet egy ilyen dokumentum azok számára is, akik 2008-ban gondolták, hogy fel kell térképezni a megye problémáit. (Csak tudnám, hogy eddig mire kerestek megoldást, vagy mit képviseltek, ha nem tudták a saját megyéjük gondjait.) Ugyanakkor a Kovászna Megyei Tanács külön turizmusfejlesztési stratégiát is elkészíttetett és elfogadott. Ezek a dokumentumok nyilvános vita tárgyát képezték. Gazda Zoltán és csapata egyikhez sem járult hozzá, szakmailag nem javított rajta. Azért, mert nem ért hozzá? Vagy nem is érdekli?
Személy szerint úgy gondolom, hogy gazdasági, pénzügyi, jogi és önkormányzati szakemberek, felhasználva Kovászna, Maros és Hargita megye elfogadott dokumentumait, össze tudnának állítani egy olyan fejlesztési koncepciót, amely Székelyföldre alkalmazható lenne. De ehhez regionális és közjogi szempontból létre kell hozni Székelyföldet.
Fazakas Tibor megdöbbenéssel hallgat engem a rádióban, mikor azt állítom, hogy Székelyföld közjogi szempontból nem létezik. Engem nem lep meg, hogy Fazakas Tibor a közjogi státus ügyében nem nézett szét a Magyar Értelmező Kéziszótárban. Ha Fazakas Tibor szerint Székelyföld mint közjogi alany létezik, kérem, jelölje meg a hivatalos határait, világosítsa fel az újságolvasókat arról, hogy melyek Székelyföld döntéshozó és végrehajtó testületei, melyek Székelyföld önkormányzatiságát biztosító intézményei.
Addig is elmondom, hogy jómagam és még néhány ember már 2002-ben felvetettük annak a lehetőségét, hogy Székelyföldet meg lehetne határozni mint önálló fejlesztési régiót, amely magába foglalná a mai Kovászna, Hargita és Maros megyét. Ez nem a történelmi Székelyföld, hanem az az új Székelyföld-kezdet, ahol még olyan megnyugtató magyar többség él, amely ha önkormányzati jogosítványt kap, a régió biztosítani tudja a magyar vezetést Székelyföldön. Az európai modellek szerint az a térség tekinthető közjogi szempontból régiónak, amelynek közigazgatási határai és közigazgatási jogosítványai vannak. (!)
Ezt egy olyan csapatnak, mely statútumot statútumra gyártott, annyi esztendőn keresztül, tudnia kellene.
A Székelyföld óriásposzterek elhelyezése Kovászna és Hargita megye bejáratainál is azt a célt szolgálja, hogy láthatóvá tegyük a világ számára Székelyföld határait. Ez egy folyamat, egy út kezdete. Ezzel még nem oldottunk meg mindent, de egyértelművé tesszük a világ számára a létezésünket és szándékunkat.
Gazda Zoltán és az MPSZ azt állítja, hogy pénzpazarlás, ha a megyei tanács Kovászna megye számára képviseleti irodát szeretne nyitni Brüsszelben. Merthogy vannak EP-képviselőink, és majd ők képviselik a megye ügyeit.
Tévedés!
Az EP-képviselők parlamenti munkát végeznek Brüsszelben, nem mást. A parlamenti munka pedig nem regionális képviselet, és nem gazdaságfejlesztés. Kovászna megyének szüksége van arra, hogy jelen legyen Európa fővárosában, hogy első kézből értesüljön azokról a programokról és pályázati lehetőségekről, amelyeken keresztül még több fejlesztési pénzt tudunk a megyébe hozni. Kell lennie olyan képviseletnek, amely megfelelő reklámot biztosít a megye számára, felkeltve ezáltal potenciális befektetők érdeklődését. Ott kell lenni Brüsszelben, ahol minden olyan megye és térség jelen van, amely komolyan veszi a fejlesztést.
A megye számára a brüsszeli képviselet nem anyagi teher, hanem komoly befektetés. Én biztos vagyok benne, hogy ez a befektetés busásan megtérül. El szeretném oszlatni Gazda Zoltán ama aggodalmát is, hogy ki fog abban a Brüsszeli irodában dolgozni? Egy biztos. Nem Demeter János, hanem olyan fiatal szakértő, aki felső fokon beszél idegen nyelveket, aki megfelelő kapcsolatokat tud kiépíteni egy európai fővárosban.
A megye külkapcsolatait illetően, büszke vagyok ezekre. Ilyen kis megye számára, mint Kovászna megye, nem mindegy, hogy mennyire és miként ismerik a világban. Ma ennek a kapcsolatrendszernek köszönhetően vehetünk részt komoly európai projektekben, szakértőként kérnek fel vagy előadónak Magyarországon, Dél-Tirolban, Ausztriában és sok más helyen. Nem csak engem, de a megyei tanács sok más tagját is.
A Magyar Polgári Szövetség kíváncsi a megyei számvevőszék által minden évben elvégzett ellenőrzések jegyzőkönyveire.
Ha arra gondoltak, hogy mekkora szabálytalanságokra fog fény derülni a megyei tanács munkáját illetően, akkor tévedtek. A megyei számvevőszék nyolcéves mandátumom alatt semmilyen komoly hibát nem talált az intézmény közpénzeket kezelő tevékenységében. A számvevőszék a megyei tanács minden éves költségvetési zárszámadását maradéktalanul elfogadta. Azért, mert itt szakemberek dolgoznak. Olyan szakemberek, akik Fazakas Tiborral ellentétben nem tévesztik össze a területvásárlást a terület ingyenes átvételével.
A megyei tanács gazdaságfejlesztő szerepét is jó lenne már tisztán látni, és nem összevissza beszélni. De ehhez Gazda Zoltánnak és az MPSZ-nek többet kellene tudnia a gazdaságfejlesztés önkormányzati eszközeiről. Tudni kellene azt is, hogy nem csupán egy-két szám félreértelmezése alapján ítéljük meg egy megye (és nem a megyei tanács) gazdasági teljesítményét, hanem sok adat szakmai összehasonlításával lehet közel jutni az igazsághoz. Tudni kell azt, hogy az önkormányzatok gazdaságfejlesztő szerepe főleg infrastruktúrafejlesztést jelent. Ebben pedig a Kovászna Megyei Tanács és a megye települési önkormányzatai kevés kivétellel igazán jól teljesítettek az elmúlt időszakban. Ma Kovászna megyében nincs olyan önkormányzat, ahol valamilyen infrastruktúrafejlesztés ne lenne befejezve, megkezdve vagy folyamatban.
Kovászna Megye Tanácsának munkáját jellemzi az a tény is, hogy annak minőségét illetően az ország 41 megyéje között a 14. helyet foglaljuk el. Ez jellemzi azt a munkát, amelynek kulcsa az együttműködésben rejlik. Döntéshozók, végrehajtók és szakemberek között.
Nem szeretném tovább ecsetelni Gazda Zoltán és az MPSZ hozzá nem értését, de nagyon szeretném látni annak az (MPSZ vagy MPP által végzett) elmúlt évek alatt összegyűlt szakmai munkának a kézzel fogható eredményét, amitől az MPSZ-nek vagy MPP-nek köszönhetően holnap jobb lesz a háromszéki élet, mint ma.
Az MPSZ-nek és az MPP-nek nincs Kovászna megyét fejlesztő stratégiája, nincs elképzelése Székelyföld fejlesztéséről.
És mert ezek nincsenek, nem tudunk szakmai vitát folytatni. Sem a sajtó előtt, sem máshol.
DEMETER JÁNOS,
a Kovászna Megyei Tanács elnöke
