Továbbra is feszült a helyzet Görögországban. Miután Jánisz Varufakisz pénzügyminiszter világossá tette, hogy Görögország nem további összegeket kér hitelezőitől, hanem az adósság egy részének elengedését és a törlesztés átütemezését, médiaértesülések szerint a hitelezők továbbra is a nyugdíjak csökkentését és az áfa emelését sürgetik, az Európai Bizottság illetékes szóvivője ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy a hitelezők nem egyéni nyugdíj- vagy bércsökkentést, hanem reformokat követelnek.
Görögország kilépése az euróövezetből pedig továbbra sem került le a napirendről, hiszen ha július elsejéig nem lesz megállapodás, az ország fizetésképtelenné válik, és az euróövezetet is el kell hagynia.
Olivier Blanchard, az IMF vezető közgazdásza blogján arra figyelmeztetett, hogy csak abban az esetben sikerülhet megállapodásra jutni, ha Görögország elfogadja a hitelezőknek azt a követelését, hogy emeljék több termék áfáját és csökkentsék a nyugdíjakat „a csődközeli pénzügyi állapot javítása céljából”. Az IMF közgazdásza rámutatott, hogy a görög költségvetés kiadásainak mintegy 75 százaléka bér- és nyugdíjkifizetés. A nyugdíjkifizetés pedig a GDP csaknem 16 százalékának felel meg. Mindemellett „a nemzetközi hitelezőknek pótlólagos pénzügyi támogatást kell majd nyújtaniuk Görögországnak, és a meglévő adósság visszafizetését átalakítani hosszabb futamidőre, alacsony kamatozásúra”.
Annika Breidthardt, az Európai Bizottság gazdasági ügyekért felelős biztosának szóvivője hétfőn „a tények óriási mértékű elferdítésének” nevezte azt az állítást, hogy a hitelezők rendezési javaslatukban további nyugdíj- vagy bércsökkentést követeltek volna. Rámutatott azonban, hogy ez az egyik legnagyobb kiadási tétel a görög költségvetésben, itt tartják fenn az egyik legdrágább nyugdíjrendszert az uniós tagállamok között, ezért reformja valóban része az Athénnal szemben megfogalmazott követelményeknek. A bizottsági szóvivő szerint a hitelezők a nyugdíjkorhatár kitolására tettek javaslatot, illetve a korai nyugdíjba vonulás lehetőségének fokozatos kivezetésére, így a nyugdíjrendszerben a GDP egy százalékát kitevő megtakarítást lehetne elérni. Athén ehhez képest 2016-ra a GDP mindössze 0,04 százalékának megfelelő megtakarítást hozó intézkedéseket javasolt – mutatott rá.
Közben a Süddeutsche Zeitung értesülései szerint rendkívüli tanácskozásra hívhatják össze péntek estére az uniós országok állam-, illetve kormányfőit, és több napra bezárják a görög bankokat, ha nem sikerül megállapodásra jutni a görög államadósság-válság kezeléséről az euróövezeti pénzügyminiszterek csütörtökön kezdődő ülésén. A beszámoló szerint az euróövezeti tagországok vészhelyzeti forgatókönyvet dolgoztak ki a görög kormánnyal folytatott tárgyalások eredménytelensége miatt.
Az Európai Központi Bank mindent megtesz annak érdekében, hogy Görögország az euróövezet tagja maradjon – nyilatkozta tegnap Mario Draghi. A bankelnök szerint, ha a görög állam fizetésképtelenné válik, az általa vezetett intézmény rendelkezik minden olyan eszközzel, amely révén kezelni lehet a helyzetet. Ugyanakkor Guenther Oettinger, az unió gazdasági biztosa tegnap arról beszélt, hogy az EU-nak minden eshetőségre fel kell készülnie, beleértve azt is, hogy Görögország fizetésképtelenné válik, Alexis Tsipras görög miniszterelnök pedig arra kérte az európai politikai és pénzügyi vezetőket, hogy legyenek realisták. Nem lehet eltemetni a demokráciát ott, ahol született – fogalmazott a görög baloldali kormányfő.
Görögországnak összesen 320 milliárd eurós adóssága van, ennek 65 százalékával az eurózónában lévő országoknak és az IMF-nek, 8,7 százalékával pedig az Európai Központi Banknak tartozik.
