Az orvosok és egészségügyi alkalmazottak szintén külföldre mennek. Annyian vannak már Európa-szerte, hogy nem lesz akadály olyan sebészt találnom, akinek magyarul vagy románul el tudom mondani, mi is fáj, miközben a tyúkszemem a cipőben pislog, mint béka a csalánban.
Idehaza félek elmenni vele, mert ki tudja, mi fog éppen hiányozni a műtét lebonyolításához. Nálunk előfordult már, hogy a beteget felkérték, vigyen otthonról gipszet eltört lába rögzítésére, gyógyszert gyógyulására, de olyan eset is, hogy tisztító- vagy fertőtlenítőszert kellett a betegnek beszereznie kórházi kezeléséhez. Ezek után miniszterelnökünk is attól félhetett, hogy idehaza a pénzhiány miatt rosszul sikerült műtéte után fél lábon szaladgálhat egy jobbacska faláb után, amire az egészségbiztosítónak szintén nem lesz pénze. Ezért Törökországba ment térdét megműttetni. Nem tett egyebet, csak nagy elődeit követte.
Volt elnökünk, Băsescu 2006-ban gerincsérvét Ausztriában operáltatta. Ugyanabban az évben akkori miniszterelnökünk, Călin Popescu Tăriceanu Franciaországban tetette rendbe elmotorbiciklizett térdét. Másik miniszterelnökünket, Năstasét Németországban kezelték. A harmadik, Radu Vasile vadonatúj fogsort kapott Izraelben. Ion Iliescu elnökünknek meg Franciaországban pofozták helyre a szívét.
Ponta nem azért ment a törökökhöz, mert itthon pénzhiány miatt nincsenek meg a feltételek, orvosaink jó felszerelésekkel és jó körülmények között tudják végezni munkájukat, hanem mert idehaza nem lett volna a gyógyulásához szükséges csend és nyugalom. Olyan biztos volt külhoni műtéte sikerességében, hogy meg is fenyegette honfitársait: onnan még egészségesebben, még jobb erőben jön haza. Ám a parlament hiányában is hibátlanul végzi hasznos munkáját, és olyan jelentős törvényt szavazott meg a legnagyobb odaadással, amely rendkívüli nyugdíjakat biztosít saját tagjainak. Megy itt a munka, mert képviselőink okosak, csupán a népet nézik bolondnak. Lehet, mert tudják, a puliszka nem robban.
Bár nálunk egy ilyen műtét jóval kevesebbe kerül, mint jobb helyen, külföldön, de itthon az emberélet is sokkal olcsóbb. Ezer lejre taksálták Vaslui megyében, ahol három páciens is elpatkolt gondatlanság miatt, a vétkeseket meg ennyire büntették.
Ezek után senki ne csodálkozzon, ha külföldre megyek tyúkszememet levágatni. Amilyen korszerű ott a technika, lehet, hogy le sem vágják, hanem szemüveget rendelnek rá, hogy ha rendes szememmel például olvasok, fél (tyúk)szemmel tudjam nézni a parlament tevékenységét, mert elég annyi is, ha annak tyúkszemnyi vagy mákszemnyi jelentőséget tulajdonítok.
Ha műhibát vétenek az orvosok, és véletlenül levágják a lábujjamat is a tyúkszemmel együtt, sokkal nagyobb kártérítésben részesülök, mint itthon, arról nem is beszélve, ha a sikeres műtétbe belehalnék, nem a minimális 1000 lejt számítanák fel értem.