Bedő Albertre itthon tavaly októberben emlékezett szakkonferencián az árkosi Szentkereszty-kastélyban az Országos Erdészeti Egyesület erdélyi helyi csoportja. A szerbiai országhatár közelében elterülő Ásotthalom az erdők nemzetközi napjára rögzítette az emlékünnepséget, amelyen jelen volt az anyaországi erdészet, a földművelésügyi minisztérium képviselete, Lomniczi Gergely, az Országos Erdészeti Egyesület főtitkára és a település önkormányzata Toroczkai László polgármester személyében. A helyszín a Bedő Albert Erdészeti Szakközépiskola és Kollégium volt, ahol erdésznemzedékek és mellszobor őrzi a névadó székely tudós, a Magyar Tudományos Akadémia tagjának emlékét. Az erdészszakma kiemelkedő alakjáról Andrásiné dr. Ambrus Ildikó igazgató, a tudós szülőfalujának jele­néről és gondjairól, a Kálnokon megkezdett Bedő Albert-emlékszoba építésének helyzetéről Kisgyörgy Sándor, Sepsikőröspatak polgármestere beszélt.
Az árkosi szakkonferencia alkalmával e sorok írója javasolta, hogy jelöljük meg emléktáblával azt a helyet is, ahol Bedő Albert született, a sepsikőröspataki unitárius lelkészi lakást. Ennek helyén állt ugyanis a régi parókia – igazolta tiszteletes Tordai Ernő, jelenlegi sepsikőröspataki lelkész. Az öreg háznak még a kilincsei is fából voltak, s csak belülről lehetett bezárni egy retesszel, tolókával. Itt volt lelkész két évig, 1838–39-ben a tudós édesapja, Bedő Lajos, Háromszék önvédelmi harcának résztvevője, aki a Dióhegy oldalában álló unitárius templomban öntötte a gyerek Bedő Albert fejére a keresztvizet. Nos, a javaslat nyitott fülekre talált az erdész utódok körében, a Bedő-emléktábla elkészült, s a sepsikőröspataki falunapok alkalmával kerül majd méltó helyére.
A Bedő család történetéből azt a kevésbé ismert adalékot le kell írni olvasóinknak, hogy Bedő Albert 1903-ban mint nyugalmazott államtitkár, országgyűlési képviselő elnöke lett a Budapesten székelő Székely Egyesületnek épp akkor, amikor annak titkára földije, az író-meseíró Benedek Elek volt. Az egyesületi tagok között olyan személyiségek voltak, mint a vargyasi báró Daniel Gábor nyugalmazott Udvarhely megyei főispán, a baróti Gaál Mózes író, a történész Jakab Elek, szemerjai Szász Károly, Erdély jeles református püspöke, Háromszék alispánja, Szentiványi Miklós. Bedő Albert mint székely egyleti elnök vezette a Tusnádfürdőn ekkor megtartott székely országgyűlés háromnapos munkálatait. Mint a kongresszus elnöke Tusnádfürdőre hívta az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületet, a Marosvásárhelyi Kereskedelmi és Iparkamarát, az ottani Székely Társaságot, az Országos Magyar Gazdasági Egyesületet. Jertek, jertek – mondta –, bajban van a székely, segéljetek rajta! Ugyanis hullámzott már a székelyek kivándorlási áradata, a lapok úgy írtak róla, mint „a székely ügy legfáradhatat­lanabb munkása”. Az ásotthalmi emlékünnepség alkalmával 130 oldalas, gazdagon illusztrált kötet is megjelent, a legfrissebb bemutató az erdészszakma kiemelkedő alakjáról.
Örömünkre szolgált, hogy rápillanthattunk a Csongrád megyei, közel 4000 lakosú nagyközség érdekességeire, látnivalóira. A Duna–Tisza közi hátságon fekvő település a környék tanyavilágának központja. Erdős, homokban gazdag terület, vidékét a szőlészet és a vadászat jellemzi. Túl a település történelmi nevezetességein, most csak természeti értékeit említjük: a Kiss Ferenc-emlékerdő védett területét, amely a maga 17 hektárjával a Szegedi erdők atyjának állít emléket, amolyan erdőrezervátum. Kuriózum itt az Ásotthalmi Csodarét vagy Láprét, amely országos jelentőségű, 95 hektáros természetvédelmi terület, ahol 251 magasabb rendű növényfaj él, különlegessége a fokozottan védett egyhajúvirág, a mocsári kardvirág. Ásotthalom területén jelentős mennyiségben termelik a batátát, 2011 óta évente megrendezik a Batátafesztivált. A gyerekek és a fiatalság kedvenc helye kánikula idején a Homokháti strandfürdő.