Tudod-e?Mióta söprik az utcákat?

2008. március 29., szombat, Kiscimbora

A középkorban kultúra tekintetében Pozsony volt Magyarország ország első városa. Köztisztaság dolgában azonban még itt is sok volt a kívánnivaló.

A legtöbb ház lakói a maguk szemetét egyszerűen az utcára hordták ki, szeméthordó kocsik pedig még nem voltak akkoriban. Az árok menti utcák lakossága még az elhullott állatokat is — macskától a lóig — az árokba hányta. A sok szeméttel járó vásárokat a városok főterein tartották, s ezeket nem vásár után, hanem előtte söpörték tisztára.

Az első utcaseprők a 16. század közepén, vagyis jó ötszáz évvel ezelőtt jelentek meg. Ekkor vetettek ki a polgárságra egy adónemet, amelynek jövedelmét az utcák tisztán tartására fordították. Az állandó utcaseprők feladata csak a kocsiutak rendben tartása volt. A járdák söpréséről a háztulajdonosoknak kellett gondoskodniuk. S hogy ne feledkezzenek meg e fontos feladatról, a városi őrtoronyból trombitaszóval figyelmeztették őket.

De történtek ám butaságok is. Például, amikor III. Károly spanyol király tervbe vette Madrid utcáinak megtisztítását, az orvosok testülete beadványban fejtette ki: Madrid levegője olyan egészséges, hogy az csak veszélyes lehet, ha a tisztogatás által megváltoztatják.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 477
szavazógép
2008-03-29: Kiscimbora - x:

A kakasról és a gyöngyről

Egy kakas a szeméten kapirgálva ennivalót keres magának. Talál is egy szép gyöngyöt:
2008-03-29: Kultúra - Sylvester Lajos:

Egy felső-háromszéki faragómester

Farkas Róbert kézdimartonosi portája jelenlegi állapotában is fafaragászati néprajzi múzeum, a tetőcserépen és a vakolaton kívül itt minden, még a kő is faragott. A ,,bennvaló" — a gazdasági udvar — külső képe is a képzett, a diplomás faragómester ízlésvilágát tükrözi.