Húsz esztendő, az idő hogy eljár... – Petőfi Sándor sorai a mikóújfalusi Nagykürt 95 Fúvósegyesület jubileumi ünnepségén jutottak eszünkbe annak kapcsán, hogy két évtizede műveli itt a zömében fiatalokból álló együttes a fúvósmuzsikát, és szombaton emléket állíttatott az elhalt fúvósoknak és egykori alapítóknak.
A délutáni szentmisét követően leleplezték az andezitből készült emlékművet. Mikóújfaluban hagyománya van a zenei életnek, 1947-ben alakult rezesbanda az elődje a jubileumát ünneplő és 1995-ben tíz taggal újjáalakult jelenlegi zenekarnak. Nyáguly Vilmos polgármester az ünnep üzenetét taglalva arról beszélt, milyen jelentősége van egy zenekarnak egy székely-magyar falu életében. Most a zenét művelők, miként a búzaszentelők egy-egy mezei emlékkereszttel jelt hagytak maguk után az elkövetkező nemzedékek számára – mondta.
Sorbán Miklósnak, az együttes fiatal karnagyának ötlete, hogy állítsanak emléket a tizenhárom elhalt öreg muzsikusnak. Keresztes Zoltán mérnökre, egykori kőbányavezetőre, fiára, Attilára és csapatára esett a választás. A mutatós obeliszken Kodály Zoltán ismert idézete: Legyen a zene mindenkié! A jelenleg harminctagú zenekar szorgalommal és kitartással képezi magát, s munkája eredményeként Réty után a megye második együttesévé küzdötte fel magát.
Két egykori zenekari tag és a karnagy leplezte le az emlékművet. Simó Gábor plébános megszentelte, áldást mondott Bálint Csongor helybeli református lelkipásztor. Az emlékmű lábához az elhunyt zenekari tagok hozzátartozói könnyes szemmel és meghatódva helyezték el az emlékezés és a kegyelet virágait. Az esemény ünnepi koncerttel zárult.
