Negyvenhét évvel ezelőtt úgy szólt az országos döntés, hogy az egykori Miklósvárszékhez s így az új Kovászna megye területéhez csatolják a földrajzilag a Baróti-medence részének számító Bardoc-fiúszéket, a régi Udvarhely vármegye legdélibb területét. Ez a vidék és népessége amúgy is – gazdaságföldrajzi érvekkel élve – a Barót-központú Erdővidék felé gravitált. Az egykori fiúszék megnevezésre azonban azóta is büszkék az idősek. Mi, háromszékiek akkor örvendtünk, hogy Hargita menti megye lettünk, a fiúszéki lakók pedig rokonszenves erdővidékiek.
A jelen gondjai
Nincs nehéz dolga annak, aki ezzel a tájjal akar ismerkedni, ugyanis mind a négy településről, a községközpont Bardocról, Erdőfüléről, Székelyszáldobosról és Olasztelekről is kismonográfiák, falufüzetek, tanulmányok jelentek meg szakavatott, a települések közelmúltbeli és mai gondjait is ismerő szerzők tollából. Jelenére is méltán rácsodálkozhatunk, önkormányzata évek óta kitartással dolgozik az infrastruktúra kiépítésén, idegenforgalmi, vadgazdasági javai értékesítésén, nemzeti-egyházi kincsei védelmén, ismertetésén.
Balázsi Dénes polgármester – aki 16. évét kezdte meg a helyi közigazgatásban – éppen indulóban volt a megyeszékhelyre, amikor arra kértük, szóljon a régió gondjairól.
Nem volt olyan esztendő, hogy ne lett volna megoldandó feladat
– Székelyszáldobos és Olasztelek szennyvízhálózatának és tisztítóberendezésének kiépítését novemberig szeretnénk befejezni. S miként Erdőfüle és Bardoc hálózata közös, e két településé is az lesz, közös tisztítóállomással. Érdekes módon úgy tervezték-építették, hogy a kettő egymás mellett van, és össze is kapcsolták. Nincs és nem is volt olyan esztendő, hogy ne lett volna minden településen valamilyen megoldandó feladat. Most újítottuk fel a bardoci kultúrotthon tetőzetét, folynak a belső munkálatok, s ezt követi majd a székelyszáldobosi művelődési ház tatarozása, részleges javítása. Az előbbiért a környezetvédelmi alaphoz pályáztunk, az utóbbit önerőből végezzük. Most éppen azért sietek a megyéhez, mert úgy néz ki, még júniusban kiírják az utak felújítását szolgáló pénzszerzési lehetőségeket. Ez nekünk nagyon fontos, megpályázzuk a székelyszáldobosi bekötőút teljes felújítását-korszerűsítését, beleértve a gyalogjárókat is. Minden településünkön történik valami. Erdőfülében két évvel ezelőtt megkezdtük a Boda-kúria javítását, amit a napokban folytatunk. A tavaly szerettük volna folytatni a Norvég Alaptól pályázott anyagiakból, amit szerintünk megalapozatlan okból elvágott a kiíró. Önerőből próbáljuk befejezni a külső mentőmunkákat, jövőre maradnának a belsők, majd a területrendezés.
Dúlnak a vadak
Jelentős pusztításokat végzett a néhány nappal ezelőtti jégverés a község területén. Útban Bardoc felé Barót hegyén, az olaszteleki határban láttuk a megyei bizottságot, melyet a károk felmérésére hívott a helyszínre a községvezetés, remélve, hogy kártérítésben részesülhetnek az érintettek. A vadak egyelőre elkerülték a térség terményeit, de tetemes károkat okoztak a kaszálókban és legelőkben, melyeknek gyepét feltúrták, erről több panasz érkezett a hivatalba. Látogatásunk idején az olaszteleki erdő-közbirtokosság nyújtotta be iratcsomóját. A bardoci önkormányzat mindent továbbított annak rendje és módja szerint, remélik, a medve és a farkasok által okozott károkat is megtérítik, ahogy tavaly is. A területtulajdonosokkal kötött szerződésekbe ugyanis belefoglalták a vadkárok visszatérítését. Gondot okoz a községvezetésnek is a bukaresti politikai parancsra 2000-ben hirtelen kiadott birtoklevelek és földterületek gyors, 2016-ig történő tisztázása, ha az önkormányzat nem alkalmazhat földmérőt, s az azonosítás költségeit a földtulajdonosokkal akarják kifizettetni, számos esetben nehézségbe ütközik.
Pillanatnyi idő lazításra
A helyiek túl vannak az olaszteleki Daniel-kastélyban tartott székely családok napján, ezt követi júliusban a füleiek, augusztusban a bardociak, szeptember elején szokás szerint az olasztelekiek találkozója, az említett hó második hétvégéjén pedig a Száldobosi Napok. Egyre-másra érkeznek ide a testvértelepülések küldöttségei, melyek fogadására kisebb baráti ünnepségeket tartanak. Ottjártunkkor a Bács-Kiskun megyei 600 lakosú község, Kömpöc küldöttsége látogatott Székelyszáldobosra kapcsolatfelvétel céljából, s a helyi vezetők bemutatták a falut, istentiszteleten vettek részt, ellátogattak a cigány negyedbe, rácsodálkoztak a vidék borvízforrásaira, gazdag erdőségeire. Bardoc 25 éves barátságot ápol a határ menti Geszttel, ahová évfordulós ünnepségre hivatalosak még ezen a nyáron. Erdőfüle Zsadánnyal és újabban Csólyospálossal tart fenn kapcsolatot.
Varga Annamária szemmel tartja a vidék közművelődési eseményeit. Elmondta, május elején a Kormos-völgyi turisztikai övezetben megtartották a Kuvaszó Napokat, majd májusban a Kormos Egyesület élménygazdag gyalogtúrát szervezett. Júniusi tervükben szerepel még a Dobó-kápolna romjaihoz tervezett túra. A Dobó néptáncegyüttes új mezőségi ruhát kapott, koreográfusuk Barta Imre, Fülöp Csaba és Kósa Ilike.
Lesz-e harangjubileum?
A kérdésre a református eklézsia gondnokának és új, fiatal lelkészének, Bod Péternek kell válaszolnia, annyi viszont bizonyos, hogy Erdővidék egyik legrégebbi működő harangja, az 1555-ben öntött László Gyula-harang, a száldobosi toronyban – írva és mondva – 460 éve szól! A szájhagyomány szerint „ezt a harangot a tatárok által elpusztított Dobó faluból hozták magukkal a helybeliek, mert féltették. Jól jönne tehát, mondjuk falunapkor egy harangünnep, de a harang névadójára, László Gyula régészprofesszorra is emlékezhetnek, most van születésének 105. évfordulója! Bod Péter tiszteletes jeles albisi család sarjaként meghívásos alapon Egerpatakról érkezett s lett száldobosi lelkipásztor a távozó Székely Miklós helyében. Mint mondta, nagy szeretettel fogadta a gyülekezet.
