A védelmi miniszter szerint a Lengyelországba és Csehországba telepítendő rendszer csak nyolcvan százalékban biztosítja a NATO délkeleti határvonalát egy esetleges rakétatámadástól. A tagállamok közötti szolidaritás, valamint az egységes biztonság elve megköveteli a teljes lefedettséget ― nyilatkozta Meleşcanu.

Légi járatokat töröltek

A Tarom ötvenegy bel- és külföldi járatot törölt április 2―4. között, tizenkét járatnak pedig megváltoztatja az időpontját a bukaresti NATO-csúcstalálkozó idejére ― jelentette be tegnap Sorin Georgescu, a légitársaság marketing-igazgatója. Megeshet, hogy néhány járat nem tud majd leszállni a célrepülőtéren, ebben az esetben a repülőgépeket átirányíthatják más belföldi repterekre, illetve Szófiába vagy Isztambulba. A légitársaság képviselői ugyanakkor nem zárják ki annak a lehetőségét, hogy menetközben változtatniuk kell még a járatok órarendjén. A Tarom nem fizet kártérítést az utasoknak, tekintve, hogy a járatok eltörlése előre nem látható, kényszerítő körülménynek tudható be, és már egy hónappal korábban bejelentették. Főként április 4-én, a csúcstalálkozó utolsó napján léphetnek fel előre nem közölt késések, amikor az eseményen részt vevő hivatalosságok mind a hetvenegy repülőgépe elhagyja majd a fővárost. * Ma a főváros útjain már kilométeres dugók keletkeztek a repülőtér és a központ közötti hivatalos útszakasz lezárása miatt.

Markó a szélsőséges nacionalizmusról

Markó Béla tegnap a szélsőséges nacionalizmus feléledéséről beszélt. A szövetségi elnök bemutatott egy könyvecskét, amely postán érkezett az RMDSZ székhelyére, és amelyet Adrian Păunescu és Hajdú Győző írt. Markó, a politikai tekergő ismét támadja Romániát című háromnyelvű ― román, magyar és angol ― könyvet az Együtt Kulturális Egyesület adta ki, és ingyen osztogatják. Markón kívül Frunda György szenátort és Sógor Csaba EP-képviselőt is támadja a kiadvány. Az RMDSZ elnökét nem lepte meg, hogy a két szerző kiadta a füzetet, de szerinte el kellene gondolkodni azon, hogy Adrain Păunescu szenátor, és szava van az SZDP kulturális terveiben. Hozzátette, a március 15-i magyarellenes cselekmények, valamint a Kolozsváron megjelenő antiszemita és magyarellenes feliratok egyértelműen mutatják, hogy fennáll a veszélye az ultranacionalizmus újbóli előretörésének, ami 2008-ban Romániában már elfogadhatatlan. Markó szerint Emil Boc kolozsvári polgármestert is felelősség terheli, amiért engedélyezte a szélsőséges Új Jobboldal március 15-i tüntetését.

Vizsgálat Nokia-ügyben

Az Európai Bizottság vizsgálatot indított, hogy kiderítsék, a finn Nokia ― amely a tiltakozások ellenére Németországból Romá­niá­ba helyezi át mobilkészülék-gyártását ― nem illegálisan kapott-e állami támogatást a román kormánytól üzemének létesíté­séhez. Jonathan Todd EB-szóvivő tegnap közölte: a bizottság még februárban levelet küldött a román kormánynak, amelyben a helyzet tisztázását kérte. Az erre érkezett választ értékeli most a brüsszeli testület. Az már biztos, hogy az észak-rajna―vesztfá­liai tartományi kormányzattól kapott 60 millió eurós támogatást vissza kell fizetnie a Nokiának, mert a vállalat felszámolandó bochumi gyárában a megállapodáshoz képest kevesebb munkahelyet hozott létre. A termelés nagy részét az új romániai gyártótelepre helyezi át. Az itteni üzemet idén februárban avatták fel, a Kolozsvár melletti Zsukon egyelőre 350 ember szereli a finn cég mobiltelefonjait, helyi szakszervezeti becslések szerint heted-nyolcad annyi pénzért, mint ha Németországban végeznék ezt a munkát.

Macovei az elnök

Az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) elnöke Cătălin Alexandru Macovei lesz, akit tizenegy támogató szavazattal és két tartózkodás mellett választottak meg szerdán az intézmény élére. Macovei eddig az alelnöki tisztséget töltötte be. A mostani versenyvizsgán a jelölt száz pont közül 94,6-ot gyűjtött be. A megmérettetést már harmadszor rendezték meg, ugyanis korábban a jelöltek elégtelen osztályzatot kaptak. Macovei kinevezése csak azt követően válik véglegessé, ha a szenátus is rábólint.