A Francia Olimpiai Bizottság kedden bejelentette, hogy Párizs megpályázza a 2024-es nyári olimpia és paralimpia megrendezését. A szervezet központjában több francia sportoló is ott volt az ünnepélyes bejelentésen. A tervek szerint július 14-én Francois Hollande francia elnök és más vezető politikusok részvételével egy második ünnepséget is rendeznek. Párizs 1900-ban és 1924-ben rendezett nyári olimpiát, az 1992-es, a 2008-as és a 2012-es játékokra sikertelenül jelentkezett.
A mostani pályázat infrastrukturális költségvetését hárommilliárd euróra, a további szervezési költségeket pedig 3,2 milliárd euróra becsülik, míg a kandidálásra a tervek szerint 60 millió eurót fordítanak. A létesítmények 60–80 százaléka már megvan, így a helyszínek döntő többségét nem újonnan kell felépíteni. Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnöke áprilisban találkozott Francois Hollande elnökkel, és az egyeztetés után úgy nyilatkozott: „Ha ez a pályázat ugyanebben a szellemben folytatódik, Párizs számára minden adott lesz ahhoz, hogy teljesen magabiztosan szálljon harcba a rendezési jogért.”
A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) június 10-ei ülésén döntött arról, hogy támogatja a 2024-es olimpia és paralimpia pályázat szándéknyilatkozatának benyújtását. Kedden pedig a Fővárosi Közgyűlés határozatban kimondta, egyetért azzal, hogy Budapest a MOB-bal közösen, az Országgyűlés támogatásával nyújtsa be pályázatát a 2024-es eseményre.
Azerbajdzsán is fontolgatja, hogy versenybe szálljon a 2024-es olimpia rendezéséért. Ezt Azad Rahimov sportminiszter nyilatkozta, hozzátéve, az azeri rendezéshez szükség lenne, hogy a NOB csökkentse a rendező országra rótt terheket. Baku megpályázta a 2016-os és 2020-as olimpiát is, ám a végső szavazási szakaszba egyik alkalommal sem jutott el.
Eddig Róma, Boston és Hamburg jelezte jelentkezési szándékát. Pályázni idén szeptember 15-éig lehet, a házigazdáról 2017-ben Limában dönt a NOB.
