Hervay Gizella: Kobak könyveGép-mese

2015. június 27., szombat, Kiscimbora

Kobak és Katika gépet építettek. Kerestek két karikát, az egyiket a fürdőszobaajtó kilincsére húzták, a másikat egy másik kilincsre; összekötötték fehér cérnával, ez hajtotta a kerekeket. Aztán a mosógép csövére egy papírgyűrűt húztak, ebbe egy üres penicillines üvegecskét tettek, és kész volt a gép. Most már csak azt kellett eldönteni, hogy milyen gépet építettek.

  • A tyúkcsalád telefonál – Cinege Napközi Otthon, középső csoport (Csíkmadaras)
    A tyúkcsalád telefonál – Cinege Napközi Otthon, középső csoport (Csíkmadaras)

– Ez a gép kitakarít – kezdte Katika –, és megszárítja Mama haját, és meghámozza a krumplit, és kivasal, és felvarrja a gombot.
– Nem jó – mondta Kobak. – Ez a gép elmegy Mama helyett dolgozni. Minden reggel, amikor nincs vasárnap, a gépet küldjük Mama helyett dolgozni, és akkor Mama itthon marad, és egész délelőtt futballozunk.
– De mikor hazajön a gép, akkor kitakarít, és megszárítja Mama haját, és meghámozza a krumplit, és kivasal, és felvarrja a gombot, és akkor egész délután sétálunk Mamával – döntötte el a vitát Katika.
– És este a gép megfőzi a vacsorát, és akkor Mama egész este mesél – toldotta meg Kobak.
Most már minden rendben volt, meg lehetett indítani a gépet.
Kobak vette a fürdőkád dugóját, avval csavarintott egyet.
– Most itt kinyitjuk – mondta –, akkor a kerék forogni kezd és jön a levegő, és megindul a gép.
De a gép nem indult meg.
Ekkor szétszedték, átalakították, megjavították, összerakták, egész nap dolgoztak szorgalmasan, de a gép mégsem indult meg. A gyerekek nagyon elszomorodtak.
Mikor Mama hazajött, Kobak ezzel fogadta:
– Tudod, Mama, ha nagy leszek, építek egy gépet, és az minden reggel, mikor nincs vasárnap, elmegy helyetted dolgozni, és te itthon maradsz, és egész délelőtt futballozunk.
Katika folytatta:
– És mikor hazajön a gép, kitakarít, megszárítja a hajadat, meghámozza a krumplit, kivasal, és fölvarrja a gombokat. És akkor egész délután sétálunk veled.
– És este a gép megfőzi a vacsorát, és akkor te egész este mesélsz – toldotta meg Kobak.
Így aztán Mama aznap este nagyon sokat mesélt a gyerekeknek, mesélt kisfiúkról, kislányokról, kistraktorról, kisfarkasról, kismalacról, kisautóról, vége-hossza nem volt a mesének.
Mikor pedig Mama lefektette a gyerekeket, és bement a másik szobába, Kobak ezt súgta Katikának:
– Most én mesélek neked egy mesét. Jó?
– Jó – súgta vissza Katika.
– Hol volt, hol nem volt, volt egy mese, abban én építettem egy gépet, és megindult. És mindennap, mikor nem volt vasárnap, elment dolgozni Mama helyett, és Mama itthon maradt, és egész délelőtt futballoztunk. Mikor hazajött a gép a mesében, kitakarított, megszárította Mama haját, és meghámozta a krumplit, kivasalt, és felvarrta a gombot, és akkor egész délután sétáltunk Mamával a mesében.
És este a gép megfőzte a vacsorát, és Mama egész este mesélt: „Hol volt, hol nem volt, volt egy mese, abban én építettem egy gépet, és az megindult…”

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 519
szavazógép
2015-06-27: Kiscimbora - :

A három csibe (Francia népmese)

Élt egyszer egy tyúkanyó. Ennek a tyúkanyónak volt három csibéje. Az egyik vörös, mint a róka, a másik fekete, mint a korom, a harmadik pedig fehér, mint a frissen esett hó. S mert rosszak voltak és engedetlenek, tyúkanyó egy napon elkergette őket.
2015-06-27: Irodalom - :

Csiki László: Titkos fegyverek (Székely könyvtár)

Bukarestbe rengeteg erdélyi magyar ment munkát keresni az elmúlt pár száz évben. A 19–20. század forduló­ján úgy emlegették a várost, mint ahol Budapest után a legtöbb magyar él. Sokan közülük ott is ragadtak, beolvadtak az ide­gen környezetbe... Sok szomo­rú regény témája lehetne az ot­tani, többnyire már csak családnevükben magyar emberek sorsa.