Brutális és visszafordíthatatlan természetrombolás miatt indított kötelezettségszegési eljárást Románia ellen az Európai Bizottság, a jogszabályjavaslatokat kidolgozó uniós testület a hegyi folyók törpe vízi erőművekkel való károsítása miatt marasztalta el a bukaresti kormányt. Többek között azért, mert a Fogarasi-havasok északi részén, a Dejani-Lupşa- és a Vistişoara-patak völgyébe törpe vízi erőműveket terveztek, illetve hasonlókat építenek – a WWF Románia szerint törvénytelenül – a Retyezátban (a Fehér folyó völgyében) és a Szárkő-hegységben (Bistra Mărului, Şucu és Olteana folyók). Az Európai Bizottság a WWF-nek küldött tájékoztatásában ugyanakkor megemlíti a Fogarasi-havasok két déli, hasonló beruházás miatt tönkretett térségét, a Capra és a Buda folyó felső völgyszakaszát is.
A törpe vízi erőművek építése napjaink egyik legjelentősebb, szinte minősíthetetlen természetrombolása, az elmúlt években országos viszonylatban félezer hasonló beruházást emlegettek, az építkezési, illetve tervezési hullám Székelyföldet sem kerülte el. Az úgynevezett zöld energia termeléséért szinte teljesen elpusztítják hegyi folyók és patakok felső szakaszát, miközben nagyon kis teljesítményű, 1–2 megawattos, haszontalan áramfejlesztőket hoznak létre. A természetvédők úgy értékelik, ez az árammennyiség jelentéktelen, a környezetrombolás mértéke ennél jóval nagyobb.
Távoli, esetenként érintetlen, természetvédelmi értéket is képviselő térségekről van szó, emiatt nehezebben érzékelhető, mit is jelent valójában egy törpe vízi erőmű megépítése, ám a pusztítás képei döbbenetesek. A sajtó is cikkezett a jelenségről, a témában a civil szervezetek honlapjai, Facebook-oldalai nyújtanak alaposabb tájékoztatást. Elkötelezett és szakmailag is felkészült zöld szervezeteknek köszönhető, hogy sikerült kissé visszatartani ezt a pusztítást, ám a Capra- és a Buda-völgyben történtek igen beszédesek: 2010 és 2012 között a beruházók minden engedélyt megkaptak, Argeş megye környezetvédelmi hivatala rábólintott a példátlan környezetrombolásra, a megyei tanács is kiadta az építkezési engedélyeket, igaz, az akkori megyeitanács-elnököt korrupció miatt azóta elítélték. Az ellenkezők kifogásait a hatóságok semmibe vették, sorozatosan azt válaszolták: minden rendben van. A kocka a Boc-kormány bukása után fordult – a Fogarasi-havasokban történt környezetrombolás idején, 2010 és 2012 között a bukaresti környezetvédelmi tárcát Borbély László irányította –, valamelyest fékezték a pusztítást. Térségünkben az Úz völgyében, illetve a Nagy-Homoród mentén történt hasonló végzetes beavatkozás.
A törpe vízi erőművek esetében ismét jóvátehetetlenül vertek át politikusok, üzletemberek, állami intézmények pártkatonái, környezetvédelminek mondott, ostoba és lefizethető hivatalnokok. Bizarr, de tény: az áramfejlesztő létesítmények világra segítőinek, illetve a legújabb kori, vívmányszerű fafeldolgozás meghonosítóinak módszerei hasonlítanak. Kísértetiesen.
