A magyar miniszterelnökség szakmai felügyelete alatt működő intézet tegnap közzétett elemzésében az áll: az arányos rendszer révén a közösség a számarányának megfelelő súllyal vehet részt a törvényhozásban, az alternatív küszöb pedig biztosítja, hogy akkor is bejuttasson képviselőket a parlamentbe, ha szervezete az ötszázalékos küszöböt nem lépi át. Ugyanakkor arra is figyelmeztet: egyszerre két magyar párt nem tud törvényhozási képviseletet szerezni Romániában.
A Nemzetpolitikai Kutatóintézet szerint kedvező a magyar közösségnek, hogy a külföldön élő román állampolgárok számára nem biztosították a levélben való szavazás lehetőségét, mert sok külföldi szavazattal a magyar voksok aránya tovább csökkent volna. A legutóbbi parlamenti választásokon a romániai magyarok szavazatainak zömét begyűjtő RMDSZ csupán 5,13, illetve 5,23 százalékot szerzett, és ez felveti annak a lehetőségét, hogy 2016-ban nem éri el az ötszázalékos országos bejutási küszöböt. Noha sok függ az országos részvételi aránytól és a magyar szavazók részvételi hajlandóságától, előfordulhat olyan helyzet, hogy a szövetség az alternatív küszöb alkalmazására szorul. Ebben az esetben érdemes kiemelni azoknak a megyéknek a 2012-es eredményeit, amelyekben a magyar szervezetek többet szereztek a szavazatok 20 százalékánál – olvasható az összegzésben.
Az RMDSZ legalább négy megyében kényelmesen teljesíteni tudja a szükséges húszszázalékos arányt, még akkor is, ha a jelenlegi erőviszonyok mellett versenytársat kap – a két magyar többségű megye mellett azonban nincs még két olyan megye, ahol két magyar szervezet is elérhetné a 20 százalékot. Az alternatív küszöb tehát nem ad lehetőséget arra, hogy egyszerre két magyar alakulat jusson be a segítségével a parlamentbe – állapítja meg az elemzés.
Összességében az NPKI szerint az új választási törvényről elmondható, hogy a jelenlegi parlamenti pártok közötti háttéregyeztetéseknek megfelelően egyetlen párt számára sem értékelhető hátrányosnak, a politikai alakulatok közös törekvése volt, hogy kiegyensúlyozott és arányos rendszert fogadjanak el. Ennek okai részben az előző rendszer miatti visszásságok, részben az a körülmény, hogy a román pártrendszernek nincs olyan stabilitása, amely két nagy párt számára előnyössé tenné egy többségi rendszer bevezetését. Az erőviszonyok akár jelentősen is átalakulhatnak, egy négyéves ciklus alatt is megszűnhetnek szövetségek vagy alakulhatnak át pártok: ez történt a 2012-ben kétharmados többséget szerző SZLSZ vagy a 2012 előtt kormányzó DLP esetében is.
Az elemzés tudatja, hogy a jogszabály életbelépéséhez már csak Klaus Johannis aláírása szükséges, az elnök azonban egyszer vissza is küldheti a törvényt átdolgozásra a parlamentnek. Ez nem elképzelhetetlen, mivel a külföldön élő románok számára a jogszabály jelentős nehezítéseket tartalmaz, Johannis számára pedig komoly népszerűségvesztést okozhat, ha ebben a formában kihirdeti a törvényt.