François Hollande francia és Barack Obama amerikai elnök megállapodott abban, hogy mindent megtesznek a tárgyalások folytatása érdekében Görögország és a hitelezők között – közölte tegnap a francia elnökség.
A görög válság miatt tegnap reggel összehívott rendkívüli kormányülést követően a francia elnök jelezte: Franciaország azt szeretné, ha Görögország az eurózónában maradna, ezért kész a párbeszéd újraindítására a hitelezők és Görögország között, feltéve, ha megvan rá a közös szándék. „Szeretném, ha a görögök is úgy döntenének, hogy a tárgyalások folytatódjanak” – mondta Hollande, aki sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy Athén megszakította a tárgyalásokat, mert „már nagyon közel voltunk a megállapodáshoz”. Úgy vélte, a július 5-i népszavazás alapvető tétje az, hogy a görögök az eurózónában akarnak-e maradni, vagy megkockáztatják a kilépést. Miután a válság kiéleződésének hatására a világ vezető tőzsdéin jelentősen csökkentek az irányadó indexek, az euró árfolyama erőteljesen süllyedt a vezető devizákkal szemben a nemzetközi bankközi piacon, a perifériás euróövezeti tagállamok kötvényhozamai pedig megugrottak, a francia elnök fontosnak tartotta megnyugtatni a hazai közvéleményt az eurózónából való esetleges görög kilépés hatásait illetően. „A francia gazdaság jelenleg erős, sokkal erősebb, mint négy évvel ezelőtt, ezért nem kell tartania attól, ami történhet” – mondta Hollande.
Populista hangok
A spanyol radikális baloldal támogatja és helyesli a görög kormány népszavazási kezdeményezését, a Podemos párt példaértékűnek minősítette a Ciprasz-kormány magatartását. Rafael Mayoral, a Podemos társadalmi kapcsolatokért felelős vezetője Görögország hitelezőit, a Nemzetközi Valutaalapot, az Európai Központi Bankot és az Európai Uniót tette felelőssé a kialakult helyzetért, mert szerinte rákényszerítették a megszorító politikát a görögökre. „Elfogadhatatlan, hogy zsarolják a görög népet” – jelentette ki, és figyelmeztetett arra, hogy ez másokkal is megtörténhet Európában.
Hatalmat a népnek, nem az európai trojkának – írta tegnapi blogbejegyzésében Beppe Grillo, a legnagyobb olasz ellenzéki párt, a populista 5 Csillag Mozgalom (M5S) vezére. A népszavazást meghirdető athéni kormány melletti kiállásának adott hangot a többi olasz ellenzéki erő is. Az M5S parlamenti képviselőinek és szenátorainak nyilatkozata szerint az Alekszisz Ciprasz miniszterelnök által meghirdetett népszavazás a görögök szabadságáról szól. Renato Brunetta, a Silvio Berlusconi vezette Hajrá, Olaszország (FI) ellenzéki jobbközép párt parlamenti frakcióvezetője kijelentette: „Ciprasznak szurkolok, ez az Európa nem tetszik senkinek!” Az Északi Liga főtitkára, Matteo Salvini szerint Alekszisz Ciprasz jól teszi, hogy nem hajt fejet, ezt az Európát le kell dönteni és újra kell építeni. Giorgia Meloni, a jobboldali Olasz Testvérek vezetője úgy vélte: „Normális, hogy Görögország nem bízik meg a másik félben, hiszen az európai trojka receptjei pusztuláshoz és szegénységhez vezettek Olaszországban is.”
Karnyújtásnyira az államcsőd
A görög állam nem törleszti a kedden esedékes adósságát a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) – adta hírül a Wall Street Journal. Az Európai Központi Bank (EKB) igazgatótanácsa várhatóan szerdán dönt a görög bankok likviditási hitelkeretének felemeléséről. „Nem akarom megelőlegezni a döntést, a labda a görög térfélen pattog” – mondta Ewald Nowotny, az osztrák központi bank elnöke, az EKB igazgatósági tagja tegnap egy beruházási konferencián. „Feltételezem, hogy a görögök többsége az euróövezetben akar maradni, ezért el tudom képzelni, hogy ez lehet az alapja újabb megbeszéléseknek, de még sok a bizonytalanság” – tette hozzá. Nowotny hangsúlyozta, hogy ha a görögök a referendumon elutasítanák a hitelezők feltételeit, az erősen behatárolná a konstruktív továbblépés lehetőségét. Nem valószínű, hogy Görögország törleszteni tudja az IMF-nek a következő napokban esedékes tartozását, de ez nem jelenti azt, hogy azonnal fizetésképtelennek minősül. A késedelem az IMF eljárási szabályai szerint nem jelent azonnali államcsődöt.
Az EKB már jó ideje a sürgősségi likviditási támogatás keretében hitelezi a görög bankokat. Jelenleg csak az EKB tud forrásokat biztosítani a görög kereskedelmi bankoknak, amelyekből a betétesek a pénzforgalom tegnapi korlátozásáig folyamatosan vonták ki pénzüket. Közvetve az EKB tartotta felszínen a görög államot is, mert Athén a piacokon nem jut hitelhez, és egyedüli pénzforrása a görög kereskedelmi bankrendszer. Maguk a bankok viszont az EKB rendes refinanszírozási csatornáin keresztül nem tudnak pénzhez jutni, mert a bank nem fogadhatja el fedezetként a bóvli kategóriába sorolt görög államkötvényeket.
