Londoni pénzügyi elemzők szerint Közép- és Kelet-Európa piacai valamelyest megszenvedték ugyan hétfőn a görögországi tőkekorlátozások bejelentése utáni első kereskedési napot, de a veszteségek nem nevezhetők különösebben jelentősnek. Így sem az árfolyamok, sem a tőzsdei forgalom tekintetében nem várható lényeges változás.
Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics közgazdászai a hétfői kereskedést összegző esti helyzetértékelésükben kiemelték, hogy bár volt megingás a közép- és kelet-európai deviza- és részvénypiacokon – a térségi fizetőeszközök általában 1–3 százalék közötti mértékben gyengültek, egyéb mutatók tekintetében a jelentős negatív hatás elmaradt. Továbbá a felzárkózó európai térség kötvényhozamainak emelkedése sem új keletű jelenség: ez már néhány hónapja zajló folyamat, amelynek hajtóereje a deflációs veszéllyel kapcsolatos aggályok enyhülése – hangsúlyozták a Capital Economics londoni elemzői.
A ház szerint a meglehetősen lanyha hétfői piaci reakció fő tényezője valószínűleg az, hogy Közép- és Kelet-Európa EU-gazdaságainak csekély közvetlen kapcsolata van a görög gazdasággal, és úgy tűnik, hogy a válság Görögországra korlátozódik. A cég elemzői megismételték azt az álláspontjukat, hogy a közép- és kelet-európai gazdaságokra elsősorban a szélesebb körű euróövezeti járványhatás jelentene veszélyt. Közölték: mindaddig viszonylagos derűlátással ítélik meg a közép-európai részvény- és devizapiacok kilátásait, amíg a görög válság járványhatásait sikerül kordában tartani.
Ami a lej/euró árfolyamot illeti: az ING hazai elemzői szerint az elkövetkező időszakban az árfolyam a 4,48–4,52 lejes sávban marad, év végére pedig ismét a jegybanki stabil zónába, vagyis 4,38 lej közelébe süllyed. Más elemzők szerint a Román Nemzeti Bank év végéig nem változtat a jelenleg 1,75 százalékon lévő alapkamaton, és folytatódhat a fiskális lazítás, vagyis a kötelező banki tartalékok csökkentése. A jövő évi kilátásokról a vélemények megoszlanak, egyes elemzők szerint folytatódik a relaxációs irány, mások 2016 végére 2,5 százalékos jegybanki alapkamatot várnak.
Magyarországra vonatkozóan a Capital Economics 2015 végére jelenleg 305 forint/eurós, 2016 végére 300 forint/eurós árfolyam-előrejelzést tart érvényben. A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX pedig az idei év végére 23 ezer, 2016 végére 24 ezer pontig emelkedhet. A Royal Bank of Scotland (RBS) bankcsoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó elemzői szerint lekerülhet a napirendről a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapkamatának további csökkentése, ugyanakkor tartós piaci nyomás esetére is valószínűtlennek nevezték, hogy az MNB monetáris szigorításba kezdene az idei év vége előtt. Az RBS londoni elemzői szerint az MNB intervencióra szánhatja el magát, ha a forint néhány napon belül a 325–330 forint/eurós sávba gyengülne.
