A Feketeügybe ömlő Dálnok-patak, Kovászna, Papolc és Zágon vize összeömlésének területe ez a tanúhegyekkel és teraszokkal díszített táj. A mélyben ásványvíztelepek jelenlétét mutatták ki: ennek tanújelei a Teleki-borvíz, valamint a barátosi vasútállomás környékének szénsavas feltörései (ásott kútban is).
A vidéken már rég megtelepedett az ember. Orbaiteleken őskori agyagedények és XIV. századi sarkantyú került napvilágra. Cófalva nevét egy 1840-ben megtalált híres aranylelet tette ismertté, melynek megmentett darabjait a bécsi és a budapesti múzeumok őrzik. Barátoson a Horváth-kertben római telep volt. Lécfalva határában nagyon sok helyen még ma is cserépdarabokat dob ki az ekevas, s itt található a Várhegy, egy eróziós tanúhegy. Tetején előbb ősvár állt, majd az 1562-es hűbérellenes székely felkelés után fejedelmi parancsra emeltetett Székelybánja vára, amelyet aztán a Mihai Viteazulhoz csatlakozó háromszéki székelyek leromboltak, és még a hírhedt Basta parancsára sem voltak hajlandóak helyébe új várat építeni. A monda szerint Lécfalva három, a tatárok által elpusztított falu, Korgács, Depső és Galat népéből alakult. Ezeknek volt közös védváruk, Egyedvára. Nagyborosnyón is római katonai tábort tártak fel a régészek, Nagy Sándor-pénzeket, bronzkori nyílhegyeket. A temetőben emelkedő Oltárhegy tetején állt a középkorban Székelynéz vára. A vidék nevezetességei: 1. Várhegy, 2. az orbaiteleki barokk stílű Horváth-kúria, 3. a cófalvi boltíves Veress udvarház, 4. a nagyborosnyói rét, a kockásliliom lelőhelye.
Orbaiteleken született és élt a Marosvásárhelyen mártírhalált halt Horváth Károly (1828–1854), a Habsburg-ellenes Makk-féle mozgalom egyik háromszéki vezetője. Barátosi volt Balogh László (1914–1976) fizikus és közíró, valamint barátosi Mircse János (1834–1883) szabadságharcos és történetíró. Bár Lécfalván született, de a falu nevét előneveként használta Barátosi Balogh Benedek (1870–1945) földrajzi utazó, az első mandzsu-tunguz kutató. Szörcsén minden évben megrendezik a fiatalok a téltemetést, a szánozásnak nevezett húsvéti népi játékot.
Számokkal jelölt helyek: 1. Korgácsajja, 2. Tógát, 3. Nagyhalom, 4., 5. Útmege, Kenderáztató, 6. Kerekláb, 7. Folyómart, 8. Kisfenék, 9. Farkasverem, 10. Magda, 11. Székszéjje, 12. Szegénysor, 13. Dögkert, 14. Csiperkés, 15. Hatházi szegelet és Avasútja, 16. Malommege, 17. Ceglédi, 18. Deák kert, 19. Majorkert, 20. Gátramenő, 21. Csereláb, 22. Kereknád, 23. Alámenő és a Léckert, 24. Kovács nádja, 25. Akasztófadomb (564 m), 26. Oltárhegy (alatta a Küpüs-kút nevű forrás), 27. Sároshíd árka.
A Háromszék lapárusító bódéiban és a szerkesztőségben kaphatóak a Háromszéki kalauz fóliázott térképkockái, Kisgyörgy Zoltán 60 kockából álló, Hegyen-völgyön kalauz című megyetérkép-sorozatának eddig megjelent darabjai. A fóliázott térképvázlatokat hetente adjuk ki, de később is igényelhetőek, illetve megrendelhetőek a korábbi lapok. A fóliázott térképkockákat a 0267 351 504-es telefonon, a hpress@3szek.ro e-mail címen, illetve a lapárudákban lehet megrendelni.
