„Kolozsvárról származom, annak a Pont Csoportnak dolgozom, mely sikeresen pályázott a Kolozsvár 2015 Európa Ifjúsági Fővárosa címre” – kezdte beszédét Farkas András azon a zsúfolt ház előtt zajló kétnyelvű nyilvános konzultáción, melyet a Sepsiszentgyörgy Európa Kulturális Fővárosa, 2021 kezdeményezői hétfőn délután szerveztek az Erdélyi Művészeti Központ székhelyén.
Farkas András kifejtette, hogy a címet, melyre Szentgyörgy is pályázik, az Európai Unió rotációban adományozza európai városoknak, így 2021-ben egy romániai és egy görögországi várost illet meg. A város nevében régiók is pályázhatnak, például Maribor 2012-ben öt másik várossal közösen nyerte el a címet, vagy Essen idáig egyedülálló projekt során ötvenhárom várossal együttműködésben pályázott sikerrel a címre 2010-ben. Az elmondottak szerint Sepsiszentgyörgy is azért pályázik Székelyföld nevében, Csíkszeredával, Székelyudvarhellyel, Gyergyószentmiklóssal és Kézdivásárhellyel közösen, mert több egyeztetést követően a szervezők úgy gondolják, hogy az egész térségre kiterjedő projekttel nagyobb az esély a cím elnyerésére. Az egyik legfontosabb feladat tehát olyan pályázati célokat találni, melyeket minden említett város magáénak érezhet.
Amint a jelszavuk is jelzi, a pályázók komolyan gondolják, hogy eséllyel indulnak a rangos megmérettetésen, nem csak a pályázás tapasztalata vagy a médiajelenlét a célja a nagyméretű projektnek. A pályázat első körében még nincs verseny, itt a zsűri csak azt vizsgálja, hogy a pályázatok megfelelnek-e az előírásoknak; a második körben már összehasonlító módon elemzik a pályázatokat, de a korábbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy általában kis városokat részesítenek előnyben, tehát Kolozsvár, Temesvár vagy akár Bukarest mellett is van esélye Szentgyörgynek a cím elnyerésére. A tizenkét személyből álló zsűri tagjait az Európai Bizottság (három fő), az Európai Tanács (három fő), az Európai Parlament (három fő), az Régiók Európai Bizottsága (egy fő) és a Román Művelődési Minisztérium (két fő) jelölik ki.
Veres-Nagy Timó a koncepcióról mondott néhány gondolatot a résztvevőknek, többek között azt, hogy az Európa Kulturális Fővárosa cím nem cél, inkább eszköz kell legyen különböző stratégiai célok elérésében, a pályázóknak úgy kell megközelíteniük ezt a projektet, mint jó lehetőséget a közösség hosszú távú megvalósításait akadályozó tényezők elhárítására. Egy sor konzultáció után a kezdeményezők úgy gondolták, hogy a pályázat központi gondolatának az identitás szűk, mégis általános témakörét választják, mely nagyon sok megközelítési lehetőséget kínál, egyéni és közösségi identitásként is értelmezhető, és nem utolsósorban hozzájárulhat egy sor országos jellegű probléma modell értékű megoldásához.
„Úgy gondolkozzatok, hogy nincs korlát, sem anyagi, sem infrastrukturális szempontból, sem a tér szempontjából; a cél az, hogy minél több ötlet szülessen július folyamán” – mondta Farkas András, hisz a cím elnyerése komoly ajánlólevél, mely hatalmas európai erőforrásokat mozgósíthat.
A pályázás körülményeinek felvázolása után a közönség részéről is elhangzottak kérdések és ötletek, szó esett a pályázó régió kisebbség-többség viszonyrendszeréről, a természeti adottságok bevonásáról, az írásos örökség digitalizálásáról, az etnikai identitás kérdéséről, nagyméretű nemzetközi zenés-színházi projektekről, a szórvány bevonásáról, World Café jellegű akciókról, limitróf területek kialakításáról, vakoknak szóló kiállításról, természetes anyagokból készülő óriási városcímerekről, de még kacsalábon forgó palotáról is. Bővebb információkat a www.i2021.ro honlapon és a projekt közösségi oldalain találhatnak az érdeklődők.
